2008.07.18. Péntek

Lassan a végére érünk, lassan, lassan. Szombat, 11 óra: indulás Freetownba. Vasárnap, Freetown, estére pedig Lungi. Hétfő hajnal kettőkor indul a járat. Kilenc körül London. Ott elmegyek a központba, viszek egy prezentációs dvd-t, amit még most összeütök mindjárt. Lesz rá időm, mert a gép Ferihegyre este nyolcor indul; majdnem éjfél, mire odaérek. Onnan még jó esetben négy-öt óra, mire otthon vagyok.
Szóval kedd reggelre ott is vagyok. Micsoda nap lesz az a kedd...
Nem árulok zsákbamacskát, örülök, hogy hazamehetek. De nem amiatt, mert az itteniekkel rosszul jönnék ki, nem.
Hector ma kétszer is kifejtette, hogy örül, hogy hazamegyek, mert akkor a családdal lehetek, de sajnálja is egyben.
A család viszont többet nyom a latba. Szép régies kifejezés...tudja valaki, hogy mi az a lat?
Izgalmas idők jönnek...

Elképzelhető, hogy ez a blog ezennel befejeződik. Mert az új munkamódszerrel, a szükség és a lehetőségek egyfajta egyensúlyba - mégha kényes egyensúlyba is - kerültek.
Talán ez lehet a születése a Keselyűröptének...Oké, a név persze még változhat...
Remélem nem elhamarkodott ez a döntésem, de jelen pillanatban legalábbis egy szakasz lezárul. A változás megtörtént - és hogy őszinte legyek egy kicsit meg is rémített a dolog, vagyis inkább egy kissé összezavart - szóval lehet, hogy abba kell hagyni, vagy át kell alakulni.
Mondjuk azt, hogy ideiglenesen szüneteltetem az írást ebben a blogban, míg nem találok okot rá, hogy újra írjak.
Remélem olyan okom soha nem lesz még egyszer, ami ide hozott első körben, de minden más előtt még ott áll a lehetőség. Lehetőség, hogy ne csak megélhetés mozgasson, hanem valami más. Megismerés. Világlátás. Tapasztalatgyűjtés.

Köszönöm mindenkinek, aki egyszer is vette a fáradtságot, hogy elolvasson egy bejegyzést és egy kicsit az én szemem keresztül lássa ezt az országot, az itteni körülményeket, a dolgokat, amik itt történtek. Remélem nem találtátok haszontalannak.

Zsolt

2008.07.17. Csütörtök

Nos, hétfő hajnal 2-kor indul a gépem Londonba. Ott elvileg elég sokat kell várnom, valami 7, vagy 8 órát, szóval este érek haza. Holnap remélem a részletek is kiderülnek ezzel kapcsolatban.

Nem gond, a lényeg, hogy úton leszek. Ami azt illeti, be fogok menni a céghez londonban, azzal el fog röppenni vagy 3-4 óra. Nomeg Londonban még nem jártam...
A Heathrow, meg a Gatwick nem számít. Sierra Leone-t is csak szőrementén láttam. Szóval ha így nézzük, mint külhoni élmény, nem nagyon állja meg a helyét... Kicsit azért igen.
Szóval az lesz, hogy amikor hínak, jövök, elvégzem a tennivalót, ami a szonárral való mérés lesz, aztán fel is dolgozom azon melegében az adatokat, nyílvánosságra hozom ezeket a cégvezetés előtt, aztán gyerünk haza.
Nyílván ez némi lemondással is járt, pénzügyi szempontból, de a kutya se bánja.
Ma eze kívül annyi történt, hogy Bea küldött egy videót, amin Maja lépked hatot-hetet, erősen kapaszkodva egy játék kombináltfogóba, és persze majd' szétreped a feje, úgy vigyorog, büszkén.
Pasisi visszajött, be is költözött az irodába, szóval nincs több egyedüllét. Beszélgettem vele egy kicsit.
Nos, szombaton megyek Freetown-ba, aztán pedig haza.

2008.07.16. Szerda

Emlékezet, ne hagyj cserben... De furamód mégsem ugrik be semmi, egy dolgot leszámítva. Richard mégiscsak összehozta, hogy beszéljen Daviddel. Ami jó nekem. Kissé berzerker voltam tegnap, nem veszélyesen, de mindenképp annyira, hogy felismerjem és másfelé tereljem a dolgot. Zene. Jól is esett, nagyon. Csak kell az a dobcucc:)
No, szóval minden döntéshozó mellette van a dolognak, egy zokszó nem hangzott el ezzel kapcsolatban. Már csak a részletek volnának hátra:)
Ja, igen...A Vantage Point amolyan egyszer nézhető cucc, nagyon okos akar lenni, persze nem jön össze neki, de egynek jó.
Megnézem az I am Legend-et is, hátha az jobb lesz.
Holnap reggel beszél David Richarddal részletesen a témáról. Yairnak is tudnia kell róla,mint pénzügyesnek. Ő persze most Cipruson van.
Holnap, kilenc:)

2008.07.15. Kedd

Kedd...

Legyen most egy kis történet a dolgok fontossági sorrendjéről. A történet főszereplője egy bányászati cég, mondjuk Sierra Leone-ban és tegyük fel, gyémánt a fő profilja. Viszonylag kis területen(mondjuk eltartana egy-két hétig, mire gyalog bejárnánk), de elvileg jó adottságú területen.
Folyik a termelés, de ugye az üzemegységben sok a kopóalkatrész, nem is beszélve az avulsáról. Venni kell egy újat, különben leáll a termelés.(nem megyek bele a részletekbe, úgysem az a lényeg)
Van a cégnek egy térinformatikusa, aki javarészt befejezte a munkáját az adott területen, illetve ami még van, az megy távmunkában is; nem volt rest, megkérte a főnököket, hogy megoldható lenne-e.
Azok meg azt mondták, igen.
Meg is beszéltek egy időpontot, hogy majd megbeszélik, legyen ez mondjuk Kedd, július idusán.
De az üzemegység, valamilyen oknál fogva nem ért Accrából Freetown-ba, és ez mikor is derülhetett volna ki, mint Kedden.
Így a térinformatikus egy jópárszor félórát várt, mindig csak ennyi türelmét kérték.
A végén már a főnök is kínosan érezte magát, mert többször is adott neki feladatot, amiket rekordgyorsasággal készített el. Látszott a főnökön, hogy zavarban van, de mentségére legyen mondva nem menekült a térinfós kolléga elől. Szóval nem gerinctelen. Csak volt fontosabb dolga, de az egyéb feladatait se hagyták, hogy elfelejtse.
A cégnek az üzem megérkezése nyilván fontosabb, mint a térinformatikus kényelme.
Fordítva ez nem igaz.
De legalább tudja, hogy hol a helye.

2008.07.14. Hétfő

Tegnap este nem ment az alvás...Beszéltem egy kicsit Richarddal, egy dolog tűnik biztosnak, hogy körülbelül 4-6 hétre mehetek haza és ez elvileg ezen a héten fog kezdődni valamikor. A részletes megbeszélést majd kedden tartjuk ebben a témában.
Szóval nem ment az alvás. Cserébe láttam gyümölcsevő denevéreket, le is videóztam, ha jók lesztek felrakom a Humyo-ra. Mondjuk a videókat Dancónak címeztem:)
No, ezután az utolsó emlékem az, hogy vagy húsz perce megnéztem az órát, és akkor 1:41 volt. Na mindegy.
Ehhez képest reggel viszonylag kipihenten ébredtem, persze jóval a megszokott időpont után. De legalább észnél voltam, őszintén szólva nem ezt vártam. No, akkor a családdal beszéltem egy jót, aztán meg rendezgettem a cuccaimat. Gyk készülök haza:)
Időközben Wallacy-nak kellett segíteni, egész jóban vagyok vele, tanítottam dobolni, meg megpróbáltam a gépén bizonyos dolgokat beállítani. Ezzel elég sok idő el is ment.
Sok egyéb éredmleges nem is volt. Később estefelé Junior hozta a fúrási naplót, azt feldolgoztam.
Ettem. Volt ananász, abból sokat:)
Otthon vihar van, remélem nem lesz semmi gond, de Bea inkább kikapcsolta a gépet.
Szóval most ez van.

2008.07.13. Vasárnap

Sok szót nem érdemel ez a nap. Kipihentebb voltam, viszont nem volt kedvem semmihez, azaz csak látszatmunkákkal fárasztottam magam. Volt egy elvi áramkimaradásunk, ami nem tudott manifesztálódni a valós világ gyakorlati(és független inercia-) rendszerében.
Egy kevés szkriptírási dologgal fárasztottam magam, meg zenét hallgattam.
Próbáltam beszélni Richarddal, csak őt meg elette a fene valami tartományi összejövetelre, magamban meg nem nagyon szeretek beszélni.
Bár a blog az tulajdonképp micsoda is???
Szóval megkíméltem magam egy csomó kínos jelenettől(értsd: nem beszéltem magamban), inkább megvárom, míg visszajön.
A nap szomorú híre, hogy Maja most nem mondta, hogy "apa".
Na, majd holnap reggel.
Lehet, hogy ma este ráveszem magam a "Nézőpont" című a-gonosz-terroristák-legyilkolták-az-usa-szegény-jószívű-elnökét-és-ez-most-nyolcféle-szemszögből-mutatjuk-be jellegű filmet.
Holnap leírom, hogy milyen volt.

2008.07.12. Szombat

A nap legfontosabb történése:
A kislányom, Maja kérésre kimondta, hogy "apa".

A sztorihoz hozzátartozik, hogy utána elkezdett visítani. Én a meghatottságtól épp egy pillanattal előtte vettem feljebb a hangerőt a fülesben.
A kiscsajnak van hangereje. Nagy hangereje van neki. Kellett egy pár pillanat, hogy csengésen kívül mást is halljak. Nos, legalább azt már hallottam, amit kell:)
Ami a napom további részét illet:
- befejeztem, amit tegnapról még megmaradt(ez kb egyig tartott)
- aztán pihentem - az előző éjszaka nem volt valami pihentető
- beszélgettem egy keveset, meg Martin gépét is rácsatlakoztattam a rendszerre
- vacsorára garnélarákot evett távolbaszakadt hazánkfia
- meg roston sült marhát
- aztán beszéltem Richarddal is egy kicsit. Holnap is fogok.
- Beával is beszéltem
- most meg Antoine Dufour - Existence című albumát hallgatom - ezt most tényleg bárkinek tudom ajánlani. Akusztikus gitáros. Jó.
Ma nem várok éjfélig a fekvéssel, megnézzük, mi fog történni.
Még az is lehet, hogy holnap nem leszek ilyen nyomott.
Próba...

2008.07.11. Péntek

Mértünk, végre. Persze nem úgy jött össze, ahogy terveztük, de erről majd később. Sikerült nem lefeküdni időben, azaz ma fáradt voltam. Felkészültem a mérésre kipróbálgattam az eszközöket, írtam Richardnek egy DVD-t, nem filmmel, hanem térképekkel, meg ilyenekkel. Töltöttem magamba a teát, hogy magamhoz térjek.
Sikerült.
Aztán Bafi felső folyás, na, olyan erős ellenáramlat volt, hogy két órába került megcsinálni, pedig nem is hosszú szakasz. Aztán gyerünk a Sewa-ra. A plusz egy méter vízszint még nem elég...Le tudtunk volna menni, csak visszajönni nem nagyon, legalábbis Hector szerint, de én örülök az óvatosságának.
Egy kicsit áztattuk a zsinórt, és sikerült összegabalyodjunk Wallacy-val - ő is jött újfent - de nem fogtunk semmit.
Vissza a táborba. Richard válasza arra, hogy nem tudtuk megcsinálni a Sewa-t: "nem lényeges, hagyjuk a fenébe!"
Hmm. Ezután két energiaitallal sikerült magamhoz térnem annyira, hogy az adatok feldogozásához hozzáfogjak. Na, a tempó nem igazán nagy: fél tíz van, de nem végeztem még. Mondjuk nem is hajtanak. A kotrógép a fasorba se, és ha ide is ér, szívás lesz, mert nagyon erős az áramlat...Na, ez már persze nem az én dolgom.
Vacsora. Na, ez feltette a koronát...Nem az én világom.
No, befejezem a dolgokat.

2008.07.10. Csütörtök, az volt ma

Csütörtök. Nem tiszta miért mondják azt, hogy csütörtököt mond. Nem látom az összefüggést a sikertelenség és a csütörtöki nap között. Lehetséges, hogy komoly hiányosságaim vannak, de legalább van mit pótolni.
Reggel a családdal való beszélgetés igen emlékezetes lett, mert a kiscsaj, Maja visítozási bemutatót tartott. Én meg véletlenül hangosabbra vettem a fülest, majdnem megsüketültem. Meg beszélgetett is, azt mondta, hogy babamamapa. Így, tisztán.
Határeset, de el kell fogadjam.:)
Aztán Richardnak mintegy véletlenül megmutattam a kreálmányaimat. Meg is kaptam a magamét...Hát ez nagyon jó, professzionális munka, stb. Na, hétfőn meglátom, hogy mennyire tartja az ilyesmit fejben...
Aztán jött Martin, leállás lesz, oké, kikapcs mindent.
Várhatunk. Ez nagyjából fél kettőig tartott.
Közben - még a reggel folyamán - Hector is szólt, hogy holnap menjünk, mert rosszul van, összeszedett valami megfázást. Könnyen vesszük itt az esőt, meleg van, meg minden, csakhogy attól még meg lehet fázni. Sikerült neki.
Na, mindegy, a péntek az péntek.
Délután Richardot segítettem ki megint a bajból, nyomtatótelepítés, meg hasonlók.
Hiányozni fogok ezeknek az embereknek, ha hazamegyek:)
Richard megmutatta a tegnap esti buli képeit, amit én a hangos zenehallgatás, meg az outWorkspace=sys.argv[1] miatt kihagytam, csak egy brazil alkoholos piát tudtak belémtölteni, ami gyakorlatilag alkoholos limonádé. Tegyük hozzá, hogy a főnök maga csinálta nekem.:)
Szóval a koraeste is eljött, vacsora, keretbe foglaltuk a napot Beával, aztán még kb 11-ig maradtam kódot nézni, nomeg a mérési eredmények is itt vannak fel kell dolgozni.
Nosza.

2008.07.09. Szerda, A Nagy Nap

Na jó, annyira nem lett nagy. De legalább már van valami infó. Az volt a legjobb, hogy Richardot nem kellett emlékeztetni, ő szólt, hogy majd ha lesz időm, menjek, beszéljük meg. Jó:) A családot is otthagytam a vonalban(na jó, előtte kiléptem), aztán Riaan gépén hegesztettem valamit, meg Wallacy - Richard fia - számítógépét kínlódtam fel a netre.
Aztán Richard.
Úgy indított, hogy akkor a jövő héten hazamehetek:)
Rendben, várni kell, de akkor is. már konkrétabb.
Megbeszélte Efrivel, beszélt már Daviddal is Londonból, senki sincs ellenére(David egyébként állítólag szinte már lehetetlen módon rugalmas, és mint tudjuk az ominózus májusi telefonbeszélgetéseim óta, nyelvzseni). És még a pénzügyi alapot is össze tudták hozzá hozni, bármit is jelentsen ez. Olyan nagyon rosszul nem indul azért...
No persze David most Belgiumban van, ami azt jelenti, hogy csak jövő hét hétfőn tudnak egyeztetni. Amikor a szerződésemet is megbeszélik, és megkapom az újat.
No, ezek után belezuhantam a munkába, leteszeteltem a modellt kitűnően fut:) Durva volt, hogy az összes számítással 20mp alatt végzett. Egy darabig lehet ízlelgetni a dolgot. Húsz másodperc. Ha az adatot xls-ben kapom meg - úgy fogom - akkor még ugye azt is lehet automatizálni, hogy azt a végére csattintsa a táblának, nos akkor az egész hóbelevanc maximum három perc alatt megvan.
Egen, tudom. Hát ezt bárki meg tudja csinálni.
Mostantól, mert végigszenvedtem magam ezen is. Mostantól tényleg csak annyi, hogy megadod az állományok nevét, és csóközön. Kiexportálod a térképet elküldöd Londonba, meg a táborba és a hónap végén elégedettebb vagy, maikor a számlára megjön a pénz.
Nekem most többet számít, hogy szakmailag sikerült továbblépni. Mostmár talán elérem egy térinformatikai szakember, neadjisten szakmérnök szintjét:P
Hmm. talán még a kiexportált térkép emailben való elküldését is meg tudom a Phytonnal oldani...na ennek utánanézek.:)
Igen, ha elvetemült vagyok, akkor nagyon elvetemült vagyok.

2008.07.08. Kedd

Ahhoz képest, hogy nem tömnek munkával, el tudom foglalni magam. Annyira, hogy a blogról is elfeledkezek néha. Mondjuk most sem a lángoló lelkiismeret, hanem a megszokás ültete ide, hogy mégiscsak eleget tegyek ennek a hmm, kvázi kényszernek. Végülis ez is egy kommunikációs forma, ami azoknak a legjobb, akik nem akarnak beszélni velem, de legalább olvasnánk valamit.:P
Mindenesetre Bea csont nélkül átment az egészségügyi vizsgán, szóval jöhet a kresz. Halad a csajszi:)
Reggel menetrendszerűen megkaptam a fúrási naplókat - na itt a csavar, megmutattam Juniornak, hogy tulajdonképpen mit is várok el, ha majd küldözgetik a cuccot. Nem rossz felfogású arc. Ami azt illeti Pasisi nagyon erőlteti neki, hogy menjen és tanuljon GIS-t, ezek szerint ki akar túrni az öreg innen:) Állok elébe.
Aztán Daniel-Louw sajnos családi tragédiáról kapott hírt (meghalt a nagymamája, meg valamelyik másik rokona), ezért Liz-el együtt hazamentek.
Már készültem volna a csónakázásra, amikor Hector azt mondta, hogy csütörtökön megyünk, nem is vitatkoztam, mert neki valamivel több feladat között kell helyet szorítania ennek.
Jó, akkor csak a tanulás van hátra, ModelBuilder, Phyton scriptírási oktatóanyag, ami szem-szájnak ingere. Siekrült is egy jó kis modellt összepakolni, ami az eddig mondjuk egy óra alatt elvégzett munkát valami 3-5 percre csökkenti. Nem semmi, és még ez nem is minden... Van lehetőség még ennek a csökkentésére is:) A modell folyamatábráját ki lehet exportálni phytonba, ott meg lehet még optimalizálni rajta, nem is beszélve, hogy az egész hóbelevancot le lehet automatizálni, egyedül abban nem vagyok biztos, hogy a térképi összeállítást meg lehet-e csinálni, de még a szimbólumokat is hozzá tudom rendelni szkripttel. Rá vagyok pörögve a témára:)
Este aztán megjött Richard a családjával, rögtön belém is diktált egy whiskey-t, ami elmondása szerint a legjobb a világon. Persze később - fél liter benyakalása után, haha - bevallotta, hogy tulajdonképpen csak a második legjobb. Itt kihagytam egy magas labdát. Igen, mindenki tudja, hogy mit.
Beszélgettem egyet Riaan-nal, meg Coenie-val, aztán meglátogattam a folyóparton Hectort meg Tonit, amint szétáztatják a zsinórokat. Aztán jött az idő, menni kellett beszélgetni a családdal.
No, ennek örömére még Dancóval beszélgettem egy kicsit, sőt meg is láttuk is egymást egy kicsit, miközben beszélgettünk. Nincs mese, jönni akar Afrikába:)
Utána a vicc kedvéért még éjfélig dolgoztam. Akit érdekel, hogy mit(haha), az hozzászólás útján kikönyörögheti az információt.
Nagyon meg lennék lepve, ha ez valakit is érdekelne.

2008.07.07. Hétfő

Javarészt érdekes nap volt. Leszámítva, hogy nem. A generátor leállására ébredtem, elsőre sikerült hamar túlesni a dolgon a fiúknak, de aztán még háromszor állt le a délelőtt folyamán, mondjuk úgy, nem segítette elő a koncentrálást, meg a folyamatos munkát.
Vicces volt, hogy éreztem, hogy el fog menni az áram - igen a természetfeletti érzékeim súgták meg, és a villódzó lámpafény is segített - de még annyi időm volt, hogy odakiáltsak Beának, hogy "áramszünet!". Szórakoztató volt.
Beszélgettem a biztonsági szolgálat vezetőjével, egy jófej fickó(affene, mindenkire ezt mondom), meg tanácsokat adtam, hogy hogy kell megjavítani a generátort: "van itt valahol egy balta, láttam..."
A folyó nagyon helyes módon nem nagyon ejti a vízszintet, azaz a holnapi napon megyünk az öreg Hectorral méregetni. Ahogy mondja az öreg "adventure":) Kaland, az angolul nem olvasó hallgatóink kedvéért.
Aztán sokminden nem volt, Dancó fiam gépelt nekem üzenetet, meg vett fel hangüzeneteket:) "Szia Apa, megyek aludni!!!"
Utána leesett a tantusz. Egyrészt, hogy nemcsak a 3D-t lehet modellezni. Másrészt, hogy ehhez bizony még tanulnom kell. Azaz első lépésben az ESRI honlapján az ingyenes szekcióban találtam oktatóanyagot, és hajrá. Mondjuk elsőre mellélőttem, de nem baj, gondoltam, és rápróbálkoztam másodjára. Majdnem mondhatni a sündisznó és a drótkefe esete egy sűrű-homályos szombat délután úgy fél hat körül, csak hogy mindenképp túlspirázzam a dolgot.
No, igen a második oktatóanyag meg nem indult el. Sehogyse.
nos, kénytelen voltam másképp megoldani.
A másik modellezési a munkafolyamat modellezése. Ha összerakom, akkor csak a neveket kell a modellben átírni, aztán csóközön.
Így lehet a napi munkát az átnevezéseken kívül egy azaz 1 darab kattintással elintézni.
Kezdi a szakma elérni az értelmi központomat is, és akkor esetleg nemcsak ösztönből csinálom, hanem gondolkodok is egy kicsit. És akkor később lehet kevesebbet gondolkodni:P
Az asszony holnap(kedd) vizsgázik eü-ből. Drukkoljunk neki.

2008.07.06. Vasárnap. Olyan is.

http://www.bigbuckbunny.org/index.php/download/

Jópofának tűnő animációs mese, csak 10 perc, inkább a felnőttebb korosztálynak.
A mai napot a generátor karbantartása határozta meg. Ami kb déltől olyan négy óráig tartott. Kissé kellemetlen volt, mert épp az asszonnyal diskuráltam, nade ezt dobta a gép, ahogy mondani szokás. Így megnéztem a folyó vízszintjét, beszélgettem egy keveset, aztán meg gondoltam egy merészet és végigolvastam a Transmetropolitan maradék számait. Le kell boruljak, tökéletes. Durva, megrázó, de tökéletes.
Ajánlom mindenkinek. Na jó, a gyengébb gyomrúaknak nem.
Aztán lassan visszajött az áram, úgy négy körül. Folytattam Efri gépének a renberakását, meg a html kódolás rejtelmeit kutattam:)
Vacsora - jó volt, olyan pörköltféle, meg minden - Dancónak kellett űrszondás videókat keresni a Youtube-on:).
Kis diskurzus, megyek aludni.

2008.07.05. Szombat

Na, ezzel is megcsúsztam, a korábbi menetrendhez képest, de sebaj. Sok mondanivalóm nincs is ezzel a nappal kapcsolatban...Igazság szerint úgy-ahogy semmi érdekes nem történt. Otthon Létán városnap volt, arra szívesebben mentem volna, meglepő.
Ha van mit csinálni, szívesen csinálom, elvégre ezért vagyok itt. A szombat-vasárnap nem az az időszak, amikor sok mindent kell csinálni... Na, az nem olyan jó.
Persze el tudtam magam foglalni:)
Így az XML bevezető kurzusa mellé is kerülhet egy pipa és mondhatni teljesen szétbarmolva az eredeti sorrendet, kezdem a html-t. Egen, amivel kezdeni kellett volna.
Efri bejött délután, megkérdezte, hogy mikor akarok hazamenni. Hehe. Ha Richard visszajön, megbeszélünk mindet, aztán hurrá. Az meg jövő hét szerda lesz, amikor Richarddal mindezt meg lehet beszélni.
Onnantól kezdve képlékeny a dolog.
Mindenesetre a kedvem kicsit jobb lett.
Aztán volt egy kis kiesés az áramszolgáltatásban(majd írok egy panaszlevelet a szolgáltatónak), meg egy kis kiesés a emlékezetemből, tudjátok, kérgi aktivitás, meg ilyenek.
Oka volt, na. Bazi nagy eső jött. Vacsora közben - mint minden jó számítógépmániás, a gép előtt költöttem el a vacsorámat - nekindult. Ez volt úgy fél hét felé.
Éjfélkor még úgy ömlött, mintha valaki nyitva felejtette volna a csapot odafent. Éjfél körül átrohantam a konténerembe, nem kellett volna annyira rohanni, elő egy szappant, megvan a zuhanyzás.
Aztán úgy fél kettő, kettő környékén el is szenderedtem.

2008.07.04. Péntek

Kedves Hölgyeim és Uraim. The show must go on, ahogy a klasszikus mondja. Nagyjából semmi különös nem történt ma. Reggel beszélgetés a családdal, meg ehhez hasonlók, majd kiderült, hogy mégiscsak lesz fúrás, Daniel-Louw-al megegyeztünk a helyszínekben, előadtam a teóriámat, ami szerinte is helytálló. Ezúton _NEM_ fogom előadni, mert a hely ismerete nélkül nem igazán jelent semmit. Aztán próbáltam volna csinálgatni pár dolgot még. Pont amikor belejöttem volna, akkor ment el az áram. Kétszer egymás után, ugyanabban a szituációban.
Micsoda véletlen egybeesés.
Később kerestem és találtam egész jó eszközöket, amik segítenek a munkában. Használtam ezeket. Aztán megnéztem a folyót. Kb 1-1,5m-t esett a szintje, de ugye tegnap este esett, azaz lehet, hogy lejjebb nem megy. Meglátjuk.
Vacsora. Csak nem megy a net a konténerekben. Oké, nézzük meg. Router újraindítás, meg hasonlók, hurrá, működik.
Egy pár Transmetropolitant elolvastam tegnap este. Nem akarok nagyon lelkesnek tűnni, de az törést fog okozni a tér-idő szövedékében, ha ennyire vissza kell fogjam magam.
(Egen, ennyire nagyon fontos vagyok a téridő szövedéke számára, vagy mi a kvantum)
Szóval nem mondom, kell hozzá gyomor. Képzeljétek el Dr House-t a jövőben, újságíróként...Kemény. Csak ajánlani tudom. Jó sok angol "csúnnya" szót lehet belőle megtanulni...
Folytatom is:P

2008.07.03. azaz Csütörtök

Nos. A mai nap nagyjából két részre osztható:

- első fél, nagyjából úgy délután négyig - berzerker hangulatban voltam, a reggel egy jó kis megbeszéléssel indított, ami nem tett jót a lelkivilágomnak, ezzel megvolt a kellő negatív felütés. Aztán nem tudtam elérni a családot, ettől eléggé elkedvetlenedtem. Kaptam adatot, dolgoztam. Végig gyűjtöttem a szuflát, hogy kibökjem a szerződésváltoztatási szándékomat a két további főnöknek, Daniel-Louw-nak, és Efrinek. Az ilyesmit mentális szőnyegbombázásnak hívom magamban, illetve a saját bokámra ürítésnek(nyílván nem ilyen választékosan kifejezve). Egy térképet is vittem magammal, mintegy szent pajzsul eme gonosz világ ellen.
Tegyük hozzá, egy piszkosul jól sikerült térkép volt.
Daniel-Louw nyílván nem volt teljesen elragadtatva, de tisztán látta, hogy mi a dolog lényege. Okos fazon, érti a dolgát. Egy jó órát beszéltünk. Azt mondta, hogy Efrivel is beszéljem meg. Nyilván, ez volt a szándékom is. Persze nem találtam a helyén, közben megkaptam az utolsófúrási pontok adatait is(nem lesz több fúrás itt), na a szakmai önérzet, a berzerker hangulat, nomeg a gyávaság melléültetett. A családdal is megbeszéltem a dolgot, nyílván kicsit élesebb voltam, mint kellett volna legyek...Végül megvolt a térkép, piszkosul büszke lehetek magamra, mert ez is jól sikerült, Daniel-Louw nagyon szereti, ez nekem elég.
Aztán bementem Efrihez. Azt mondta, hogy szerinte semmi akadálya semminek, ha Richard visszajön, megbeszéljük.
Az ismert világegyetem egyik legrugalmasabb anyaga a pókfonál. Emellé még a vele azonos vastagságú acél huzalnál mintegy 100x erősebb is. Na, Efri most pókfonál rugalmasságúnak mutatkozott. Miközben általában inkább a keménység jellemző rá.
No, ennek örömére ezt is közöltem a családdal, nagyjából itt ér véget az első rész.
- második fél, nemberzerker szakasz - Daniel, ki szeretnék menni a gödörhöz. Szerintem erre kellene a gödröt bővíteni.
- Oké. A kulcs ott van. Egyébként azon a helyen három rétegű kavicsos réteg van. Az a legkirályabb.
Oké:)
Mentem. Toyota Landcruiser.
Piiiszok jól esett vezetni ezt a batárt. Mértem. Vissza. Afranc a folyó szintje másfél métert esett. Mindegy. Kicsinyke testmozgás. Kaja.
Dancó azt akarja, hogy rajzoljak neki:)
Ennél szebb itt nem is történhet velem. Talán az volna vele egyenlő, ha Maja kimondaná a fülem hallatára, hogy Apa.
Vihar van.
Csá.

2008.07.02. Szerda

Szép nap ez a mai. Jó egy kis utófeldolgozásra. A vízszint csökken, sajna, de ezen nem tudok segíteni. Ellenben ki tudom gyomlálni a hibákat, és össze tudom fűzni a modellekből. Elvégre valami ilyesmiért fizetnek itten engem. Emellé Junior is hozott egy adag feldogoznivalót, na a mai napi teljesítményemre - legalábbis ebben a tekintetben - nem lehetek büszke. Egy fél nap kellett hozzá. Közben helyreállították a netet az irodámban, szóval a kis családommal is tudtam egy pár szót váltani. (Bár Dancó csak Wall-E-zott - új robotos-űrhajós rajzfilm lesz, jónak ígérkezik) Szóval csak lassan haladtam, de legalább csak Daniel-Louw és Efri nyitott rám. Az előzőekhez mérten ez viszonylag előrelépésnek is fölfogható. Az új iroda király, legalábbis a konténerhez mérten mindenképp.
Irtózatos mennyiségű zenét hallgattam meg, jó sokat birkóztam az adatokkal, estére meg is lett az eredménye:az egész hóbelevanc összeszedetten, egy térképen(na jó, praktikus okokból kettőn), szóval ma még elégedettebb orcával dőlhetek hátra ezen a kegyetlen kényelmetlen széken. Ez a kedvencem. Őszintén, egyenesen kényelmetlen, már ránézésre se ígér pihenést, nyugodt munkát. Gondolom olyasvalaki csinálhatta, aki csak állni, meg feküdni szokott.
Feküdni, nem is rossz ötlet.

2008.07.01. Kedd

A nap. Amikor Hectorral (Meg Ibrahimmal) Lementünk A Folyóra.
Na, ez se ilyen volt. Az eső még szemetelt reggel egy kicsit, aztán nagy kínlódva abbahagyta kb 9 körül. Elvileg 10 körül indultunk volna, na ez nem jött össze, mert az Unimognak másfelé kellett menni. Addig is, XML, kódolás, meg egyebek. Tanultam. Rájöttem, hogy a következő két képregény nagyon ütős: Transmetropolitan, meg a Y, the last man. Persze a Wolverine is király:) Aztán egyszercsak megérkezett a várva-várt hálózati eszköz.
Na, nekiestek. Nem ment...és fél kettő körül csak otthagytam őket, mentem a folyóra, trallal..aaaa.
Mikor odaértünk a Sewa-hoz, kiderült, hogy a tápkábelt otthagytam az irodában.
Gyorsan szórtam egy kis hamut a fejemre, és - mivel épp a Szent Susnyás mellett jártunk, ahol épp a kitermelés folyik, azaz lennie kell egy LandRovernek, vagy valami hasonlónak - kiugrottam a partra, és hajrá. Nem volt LandRover. Sőt, Hilux, meg LandCruiser se. De volt egy Bell 3840-es billencs. Leintettem:) És azzal mentem a táborig:)
Vissza már egy Hilux-al, csak a miheztartás végett.
No, kezdődhet.
Kezdődött is. A sodrás 2 csomó körüli sebességet biztosított, gyakorlatilag csak a kormányzás miatt kellett a motor alapjáraton. Ebből adódóan folyásiránnyal szemben nem tudtunk elég lassan menni a méréshez, mert a víz nagy ellensebessége miatt buborékok kerültek a szonár alá, azaz nem tudtunk mérni semmit. Szóval csak csorogva, lefelé. Azaz dupla idő, munka, miegyéb.
Továbbá csak egy kb 1 km-es szakaszt tudtunk megcsinálni, mert lejjebb már nem volt elég a vízszint...a sziklák meg túl közel... Ahhoz a részhez a másik 40 lóerős motorra, meg +1, de inkább több méter vízre lesz szükség...Még nagyjából 650m van hátra.
Közjáték. Lányok-asszonyok mosnak a parton. Hector elkezd kiabálni nekik krióul valamit, nem értettem persze, de egy szót elkaptam. Bubu. Cici.
Szerintetek?
Egen, nem tudom hogy vette rá őket az öreg huszár, de megtekinthettünk Masbendu nem feltétlenül reprezentatív meztelen női felsőtest mintázatát. Minden alkalommal, amikor elmetünk mellettük. Coenie ideadta fényképezőjét, hogy a tájat fotózzuk neki. Nos:)
Lesz egy kis meglepi, amikor letölti a képeket:)
Végül mintegy másfél óra alatt befejeztük a dolgot, és gyerünk vissza.
Zuhanyozás, net még nincs, egy másik hálózati eszköz is megunta a harcot. Hurrá. Összekaptam magam, be a vadiúj festékbűzös irodába, munka. Fél tizenkettőre megvolt a feldolgozás. Kicsit elégedett volt a fejem.
Utána nem tanultam(!), hanem egy Transmetropolitant olvastam el, aztán vár a szerda.

2008.06.30. Hétfő

Hétfő, hétfő...Eső. Sok. Gyakorlatilag egész nap esett:) Net azonban nem volt. A srácok egész nap kínlódtak vele, mire kiderült, hogy a egyéb dolgok is elhaláloztak a rendszerben, szóval várni az alkatrészre, amit küldtek Freetown-ból, az volt ma. Meg a vízszint ellenőrzése este, a folyóparton meg Hectorral találkoztam, mit ad isten, pecázott:) Na, ott röhögtünk egy kicsit, és megegyeztünk, hogy ha holnap(kedden) megfelelő az idő, akkor megyünk. A szükséges hálózati eszközök nem érkeztek meg, szóval a net rendberakása maradt keddre. Mondjuk akkor se siették el, de ne szaladjunk előre annyira, még itten lelövöm a poénokat, meg csökkentem a dramaturgiai feszültséget, vagy mit.
A család sms-esővel tartotta bennem a lelket:)
Aztán gyorsan aludni mentem, hogy hamarabb jöjjön a kedd.

2008.06.29. Vasárnap

Vasárnap...Milyen egy jó vasárnap? Nem sok mindent csinálós. Ez alapján a definició alapján nem volt egy tökéletes vasárnapom.

Nem beszélve arról, hogy az ok, ami miatt most késve írom a blogot, az, hogy estére alakult egy csöppnyi vihar egy pár közeli villámcsapással, aminek következtében a műholdas modemünk az égi szolgáltatóhoz költözött, ahol sosincs villámlás, nagy a sávszélesség(szinkron!) és sose szidják az ügyfelek.
Hétfőre ígérték, hogy hoznak egy újat. Kész szerencse, hogy itt voltak az internetszolgáltató emberei, két fiatal srác, akik lelkiismeretes munkát végeztek, szépen bekötötték az irodákba a netet, szóval minden szép és jó volt, egész a villámcsapásig.
Mondhatjuk erre, hogy mindegy, legalább a spanyolok megverték a németeket az EB döntőjében. Tegyük hozzá, hogy véleményem szerint a németek gyakorlatilag semmit se mutattak, másképpen kifejezve a spanyolok annyival jobbak voltak, hogy ennyit hagytak nekik. Nekem úgy jött le, hogy egy elég komoly arányú vereséget sikerült elkerülniük, sok szerencsével.
Na, mindenesetre a délelőtt folyamán szokott módon a családot fárasztottam a sületlenségeimmel, aztán később a skype-on nagyanyámékat, és anyámékat. Asszem örültek neki:)
A net bekötése után át is költöztem az új irodámba, nem lesz több bekopogás, és meglepett arccal kérdezősködés Mr Efri, meg Toni után.
Mindenesetre nem szeretném sokáig élvezni a dolgot:) Az esőnek hála lesz egy árhullámunk, főleg, hogy a folyó felső vízgyűjtőjén is végigment ez a kis huncut vihar, itt is lerakott kb 40mm-t, úgy húsz perc alatt, ha mindenütt ezt csinálta, akkor valszeg nem lesz gond a vízszinttel. Akkor pedig megyünk mérni. Akkor pedig hamarosan mehetek haza.
Végszónak se rossz:)