Munka, munka. A nincsvasárnap, ünnepnap, meg semmi itt tökéletesen működik, aki ezt ki szeretné próbálni, csak ide jöjjön továbbképzésre. A munka részéről nem is ejtek több szót. Van itt olyan téma, ami kényelmetlenné teszi az ember életét(na jó, azon kivül), ez meg az azonosulás.
Nem lesz szociológiai tanulmány, nyugi, nem is értek hozzá. Csak elgondolkodtam és sajnos sikerült egy kicsit belelátnom a falusiak életébe itt.
Alapvetően egy dolog, ami összerántja az ember gyomrát.
A kilátástalanság. De olyan abszolút, zsigeri módon, ahogy nehezen lenne képes bárki is megérteni, aki ezt nem testközelből látja.
A gondok alapvetően abból fakadnak, hogy még a legostobábbak is látják, hogy ennél van jobb élet, de az elérése számukra szinte teljesen lehetetlen. Nem hiszek abban, hogy valami teljesen lehetetlen lenne, ezért irtam, hogy szinte. Vannak, akik megfelelő jövőképpel meg tudják oldani az előrelépést, de úgy tűnik, hogy a többség a csodára vár. Nem véletlen, hogy annyit hallom, hogy "adjál valamit". Ez most nem a koldulás, ez alavető társadalmi norma itt, hogy ajándékoznak egymásnak kisebb-nagyobb dolgokat, csak annyiban torzult ez a dolog, hogy a "gazdag fehér ember"-rel kapcsolatban nem szükséges az, hogy kedveljen, hanem csak le akarom nyúlni, akarok valamit, ami az övé, hogy azt érezhessem, hogy olyan vagyok, mint ő. A kapott tárgyakon keresztül azonosulnak az általuk jobbnak hitt élet képével, de ezen kivül nem teszenk semmit érte. Igy a jobb élet csupán ábrándozás marad, meg a lejmolás, hogy újra átélhesse, hogy a fehér embertől kapott valamit.
Kevesen tudják, hogy a 60-as, 70-es évekig Sierra Leone nagyon gazdag országnak számitott, például képes volt rizset és egyebeket exportálni, mig ma behozatalra szorul(a forrásom nem hivatalos).
Szóval folytatva a dolgot: mindenütt megtalálható egyfajta kettősség: Nike cipő a lábon, tapasztott vályog ház, olyan külföldi együttesek pólóját viselik, amiről nem is hallottak, "de az nyugatról, az USA-ból jön", szóval nem lehet más, csak a földi menyország.
A fiatalság körében az emberi kapcsolatok is elég komoly torzulást szenvedtek a külföldi vezető gazdasági országokból beáramló kultúra miatt: a fiatal lányok azt hiszik, hogy az a menő, ha mindenkivel lefekszenek, mert ezt látták a bálványozott sorozatokban, ezt szűrik le, mint a modern mentalitás alapját, amely segitségével hasonlatossá tudnak válni.
A promiszkuitás nagymértékű, ami a szegényebb környékekek, mint itt is, kissé már összemosódott a prostitúcióval. Ishmael mesélte, mivel ő sokat járt ki ebből a szempontból. Vannak futtatók, akik furcsa módon nem vesznek el pénzt ezért a tevékenységért, és itt jön a gyomros: sokszor a lányok sem kapnak semmit. Ishmael elmondta, hogy mennyit szokott adni a lányoknak, az összeg arcpiritó(ehhez annyit, hogy ilyen esetben minden összeget annak érzek, de én idealista vagyok). Kapaszkodjon mindenki meg:
1000 leone.
60Ft.
És amint azt emlitettem, van, hogy nem is kapnak semmit.
Mégse csapnak zajt emiatt, - mondja Ishmael. Nem folytatja a mondatot, én meg belesüppedek abba az érzésbe, hogy vajon mennyire idegen ez a dolog ettől a kultúrától, nem én ismertem ezt félre? Nem én látok többet bele, mint amennyit kellne?
(Megjegyzés: Nem lehetetlen, az ünnepek alatt a család hiánya sajnos nem múlt el nyom nélkül)
Egyébként majd mindenki futtatónak mondható - az egyik előző bejegyzésben lehetett olvasni, hogy nők is. De ami a legszebb: Karácsonykor összetalálkoztam a szakáccsal , Jonathan-nal, aki egy jó fej arc, nem lejmol, van jövőképe, meg minden, ami itt a sikerhez kell. Ott volt egy lány is, odaköszöntem neki is, Jonathan barátnőjének hittem. Ahogy az is volt. Másnap kérdeztem meg tőle, hogy: az a lány a barátnője-e(hozzá kell fűzni, hogy sokat beszélgettem vele, és mindig voltak párkapcsolati problémái). Erre ő:
Igen, akarod?
Kissé furcsák itt a kapcsolatok...
Még egy apróság: Ibrahim mondta a 23.-i buli előtt: ha én is megyek, akkor ők esélytelenek nőt szerezni. Azért nem volt ez olyan súlyos, mint ahogy irtam is, nem lettem körberajongva, szóval a terep tiszta maradt a többi vadász előtt:)
De az igaz, hogy valami ott gyökerezik ebben is: a nők/lányok részéről nagy arányban - nagyon nagy arányban - kap az ember olyan pillantásokat, amiket nem lehet félreértelmezni, és most tisztitom egy kicsit a ködöt:
Nem csak arról van szó, hogy "szolgáltatást" nyújtanak, és a gazdag fehér ember meg majd jó zsirosan fizet, hanem egyfajta elvátozott, megnyúlt, és önellentmondó elvágyódás is van benne. Mi is ez?
A fehér emberrel akar lenni, mert akkor lesz pénz, nem lesz éhség, nem kell annyit dolgozni, és jó esetben ellentételezésképpen a lábát kell szétrakni. De félig ezt úgy akarják, hogy az életük helyszine ne változzon meg! Azaz: pénzes fehér ember ide, és maradjon itt, csak a pénzt adja.
Menne is meg nem is innen, de a legtöbb az egyszerűbb utat választja: ha esély van rá, helyi értelemben bőséges ellentételezésért szolgáltatást nyújt.
Egy kicsit beleláttam ebbe.
Most azt kivánom, bár nem tettem volna.
