2009. január 2., péntek

2009.01.01. Csütörtök

Nos, milyen is lenne az új év első napja? Nem rossz, legalábbis az eleje, a vége meg egy más kérdés. De arról se a nap tehet...
Munka, meg ipari mennyiségű boldogújévet kivánás, nagyjából ez a két dolog, ami az elején volt. Mivel a jig-nél nem volt segitségem, a négy asztalból hármat az én felügyeletem alatt/segitségemmel üritettünk ki, csak egyre felügyelt Alfred, a helyi ellenőr. 
Hogy ezt mi a bánatnak irom le? 
Gyorsak voltunk. Nagyon. Ha nem kellett volna piszmogni a zsákokkal(nem volt elég, abba lapátoljuk a koncentrátumot), akkor gyorsabban végeztünk volna, mint amikor rendesen ketten végezzük ezt a munkát. Valahogy siethetnékem volt:)
Meg van egy fickó - Kaba - akit legutóbb meggyanusitottak, hogy eltett egy követ és elvileg eltiltották ettől a munkától, ehhez képest vagy két napot nem dolgozott itt - na szóval ez a legnagyobb követőm, amit mondok, az neki szentirás, úgy hajtja a többieket, mint egy hajcsár. Már azokat , akiket kell. Vannak, akik alapból szeretnek versenyezni, na ezek igencsak kapkodják magukat:)
A sztori tanulsága - legalábbis számomra - hogy ki lehet hozni még olyan munkából is valami pozitivat, amiről nem is sejtenénk, hogy van benne valami jó egyáltalán.
Ja, a kotróval kapcsolatban még keresem ezt a dolgot, egyenlőre nem találom:)
Aztán az arany begyűjtése. No itt azért volt történés. Odamentem az aranymosókhoz, csak illik ilyenkor legalább annyit odavetni egy boldogújévet. Na, az egyik asszony oda is jött, hogyaszongya újévdollár.
Én nézek bután.
Igen, adjak neki újévdollárt.
Leesett. Én nem ismertem ezt a szokást, de itt van olyan, hogy az ismerősi körben adogatnak egy érményitől - tizezer dollárig terjedő (vajon melyik lehet jellemzőbb?) "újévdollárt". 
Na mondom, nekem nincs pénzem.
Na, ezt nem kellett volna...Olyan mennyiségű krio karattyolás lett a vége, hogy az nem igaz, de azért az látszott, hogy ez csak szinjáték. Voltak vissztérő szavak is, úgymint bumbu, megy dzsigidzsigi, meg persze money, de a többit nem tudtam követni. Persze válaszolgattam neki, hogy nem értem lassabban, meg ilyenek, de ez csak olaj volt a tűzre:) 
Aztán odajött Robert, a német mérnök vigyorogva nézte a szinjátékot. Mivel beszél krio-ul, megkérdeztem, hogy miről is vakerál a nő - akiről később kiderült, hogy az egyik felügyelő, Kefela felesége - erre Robert:
Arról beszél, hogy hogy akarsz te itt szexet, ha nincs pénzed - és röhögött, de nagyon.
Na, ekkor már mindenki a környéken, már az aranymosó asszonyok.
Előkaptam a telefonom, és megmutattam az indokokat, hogy miért nem gyűjtök trófeákat itt. Itt derült ki végleg, hogy csak hülyéskedés az egész, mert Robert forditásában azt válaszolta, hogy pedig már kinézett nekem egy szép vékony csajt.
Mondom, ha játszunk, akkor játszunk.
Megkérdezte, hogy van-e pénze annak a csajnak.
Hát nincs, mert?
Mert ha én bumbu azt a csajt, akkor a csajnak kell fizetni...
Itt néhányan elsirták magukat a röhögéstől, én meg stratégiai visszavonulást hajtottam végre. 
Emlitésre méltó még, hogy mivel megigértem, hogy meghivom egy-egy italra egyes munkásaimat, el kellett menjek a Tefeya Beach-re, vagyis a tefeya-i strandra, ahogy az újévi bulit tartották a helyiek. Nem tudtam, hogy hol van. Magamba nekivágtam. Szerencsére Robert bevitt Tefeyába, és ott meg rámakadt az egyik munkásom, aki motoron elvitt oda. Egy motor, három ember. MIntha egy 125-ös MZ-re hárman ülnénk. Na, szóval megtapasztaltam, hogy milyen is a helyi kvázitömegközlekedés...
A buli maga szokványos - legalábbis gondolom - hangos zene, annyira túlvezérelve, hogy a hangfalak recsegnek, mindenki táncol, az árusoknál meg mennek felfele az árak. Szerencsére tudtunk válogatni, szóval végül kikötöttünk egy arcnál, aki képes volt, és nem emelte meg az árakat, amikor a nagy fehér majom odament. 
Szóval minden felbukkanó munkásomnak fizettem valamit és a buli végére megszabadultam nagyjából 10 dollárnyi pénztől. Csapatépités:)
Tegyük hozzá, hogy ez itt mindenkinek hallatlanul jól esik, mert a fehér szakértők közül csak Toni és én bánunk igy a helyekkel.
Az egyik munkásom, Silvester már azt szeretné, ha Sierra Leonéba költöznék végleg...
Viccnek nem rossz.:)
Aztán visszajöttem a táborba, beszéltem az asszonnyal, majd utána Robert-el.
Aztán aludtam.

Nincsenek megjegyzések: