2008.06.28. Szombat

Kicsivel többet aludtam. Kicsivel kipihentebb lettem. Lehet, hogy ez egyeseknek nem tűnt fel, de így volt...mondjuk tanúim nincsenek. Liz reggel megkérdezte, hogy hogy vagyok, erre azt mondtam, hogy soha jobban, elkezdtünk röhögni, és megjegyezte, hogy elég fekete a humorom ma. Egy jó oldala van, ezek szerint van humorom.
Aztán kezdődött a hercehurca, fizetés, most csak a havi illetménnyel rendelkezőket, de hurrá, legyek szíves kifáradni, meg ilyenek. Persze ilyenkor a családot is le kell rakjam, természetszerűleg. Legalább nem hallják, hogy "gimme tú-fifti", meg hasonlók. Persze a kölcsönös megértés elősegítése kedvéért üvöltözve.
Szóval ez ment, én meg addig segítettem Toninak, meg okosodtam.
Utána, az okosodásban eléggé elfáradtam, tudjátok, nyúltagy csökkenti a kérgi aktivitást, meg társai, szóval elszunnyadtam.
Most ez nem volt olyan letaglózó, mint a tegnap. Meg persze ez csak egy fél óra volt, úgy jobb is. Piszkosul meleg volt ma, ami azt illeti, az a vihar előtti nyomós meleg.
Így estére el is kezdett felhősödni rendesen.
Roli is visszajött, szóval megint két filippínó van a táborban, ami jó, mert kedvelem őket.
A vacsora előtt lementem a folyóhoz, és ritka óriási kitörő örömmel konstatáltam, hogy másfél métert esett a vízszint.
Vacsora.
Beszélgetés Beával.
Megyek hunyni.

2008.06.27. Péntek

- Sikerült tegnap este ma hajnalban lefeküdni. A folyományok kikövetkeztethetőek. Még a családdal magyarul is nehezen ment a kommunikáció, na, az angolt hagyjuk.
- Efri a befektetőknek tartott bemutató óta feltűnően kedvesen bánik velem. Gyanús. Lehet, hogy valamit jól csináltam?:P
- Daniel-Louw, miután megmutattam neki az új térképeket: "El nem tudom mondani, hogy ez mekkora segítség nekem!"
- Egy óra körül megittam két energiaitalt.
- A netet beszerelő arcok dél körül megérkeztek. Persze azonnal kialakult a "én nem is tudtam,hogy ez lesz az irodám" játék, kart karba öltve a "nekem a másik kell, mert..." szórakozással. Otthagytam őket. Úgy kettő lehetett.
- Öt körül felemeltem a fejem a párnáról, az eső esik - most kivételesen nem zuhog, csak esik - én meg nagyon nehezen kerültem fókuszba. Most se vagyok.
Következtetés: amíg nem ittam meg az energiaitalokat, nagyjából képben voltam, a lökettel az alvásért felelős agyközpont (oké, rendben: a nyúltvelőm (medulla oblongata) csökkentte az agykérgem(cortex cerebri) aktivitását, azaz a gátlómechanizmusok lecsökkentették a kérgi aktivitást, vagyis a középagy aktivitása csökkent - oké, abbahagyom, mielőtt Kertész Bea virtuálisan és hazaérkezésem után fizikálisan is meg nem kövez) vidoran nekilátott leverni a lábamról. Piszok jó munkát végzett. Újfajta alváselősegítő anyag a brutális mennyiségű koffein-taurin-guarana energiaital. Kertész kisasszony, ez lesz a beadandó dolgozatának a témája jó?
- Vacsora. Hector sajna lelomboz, az új üzemrész építésénél ledőlt egy támfal - nem sérült meg senki - emiatt holnap nem megyünk mérni. Képzeljetek ide egy vaskos káromkodást.
- Vacsora, ehh, mindegy, aztán Beával beszéltem. Ő is el volt ragadtatva hírtől.
Cserébe a kerítésünk kész van. Ami viszonylag hurráhangulat.
Nya, a cortex cerebrim aktivitása újra csökken.

2008.06.26. Csütörtök

No, a mai nap legjobb része az volt, hogy megnéztem magamnak a családot. Kicsit szaggatott, de nem volt rossz. Bár miután már három perccel maradt el a kép a hangtól, anniyra nem volt élvezetes, de lényeg ott volt a képernyőn...A Család:)
Közben Junior ellátott munkával, mire én is megmondtam neki, hogy hol fúrjanak tovább, ahogy Daniel-Louw kérte. Kíváncsi vagyok az eredményekre.
Reggeli előtt megnéztem az új irodámat, szép. Pl zöld a padló. Fehér a fal. És nem leszek egy szobában a pénzüggyel, mitöbb, a foylosó azt a szakaszát, ahol a pénzügy lesz, le is fogják zárni:)
Soha többé nem fogom hallani, a kopogtatást, utána meg látni a meglepett arcokat, hogy nem Efri vagyok. Kezd ezzel a részével tele lenni a hócipőm, már ott tartok, ha valaki kopog, oda se bagózok. Öt percenként jön valaki pénzt kuncsorogni. Fel a fülest, hangosra a zenét, ha akar, bejön.
Reggeli után megmutattam Daniel-Louw-nak a tegnap este megalkotott modellt, nagyon tetszett neki, mit mondjak, erre most tényleg büszke vagyok, de az igazság bajnokaként nem hagyhatom említés nélkül, hogy Lénárt tanár úr vezetett rá a dologra. Van ilyen, mindig tudni kell tanulni:)
Holnap kezdődik a hercehurca, jön a netes szaki, átkábeleztetek vele mindent, meg beköti az új irodákat is, akkor pedig jön a költözés. Hurrá.
Reményeim szerint elég rövid ideig fogom élvezni a dolgot:)
A folyó szintje emelkedik, megint jön az eső, majd rakok fel a felhőkről képeket. Elvileg szombaton megyünk mérni, utána jó lesz:)
Na, ennyi.

2008.06.25. Szerda

No, ami nap egy picivel érdekesebb, mint az előző, de nem kell senkinek előkészítenie a szívgyógyszert. Éjszaka ugye háromszor keltett fel az áramkimaradás, emiatt kissé természetközelibb módon pihengettem(?), a konténer, mint egy jó erősítő mindenféle zajt felerősített, maradjunk annyiban, hogy nem olyan nagy baj, hogy a légkondi egész éjszaka zúg, úgy nyugodtabban lehet pihenni, nincs az a "hát ez mármegint mivolt úgy háromméterre az ágytól északkeleti irányban?" érzése az emberenek. Na, nagynehezen ráébredtem, hogy tényleg Nyugat-Afrikában vagyok:)
Aztán a három leállásnak volt egyéb folyománya is, ezt ugye a számítógépek a legritkább esetben szeretik. Nem lett gond, de nagyon úgy tűnik, hogy a gép memóriája nem vette jó néven a dolgot. Megemlítettem Efrinek, azt mondta, hogy nemsokára átköltözünk az új irodákba - lesz külön GIS/Geológia - és utána csináljak egy kimutatást a vásárolandó technikai cuccokról.
Kiderítettem, hogy Richard mikor jön vissza. Elvileg tíz napra ment, szóval jövő hét elején esedékes a megérkezése.
Miután reggeli közben megbeszéltem Daniel-Louw-al, hogy amint lehet, adom a térképet, kimentem megmérni a munkagödröt és örömmel vettem tudomásul, hogy a folyók vízszintje kb 1 métert emelkedett. Miután visszajöttem, Hector is közölte velem a jó hírt, hogy ha minden jól megy, hétvégén mehetek haza - elmondtam neki a terveimet. Persze sajna nem egészen, mert ugye Richardot meg kell várni.
Aztán összepakoltam a térképet és az első adandó alkalommal odaadtam Daniel-Louw-nak. Na, akkor a 3D-re is kíváncsi volt. Ekkor kaptam meg az első elismerést tőle. Elmondta, hogy igen, lája az alapkőzetben a szintemelkedést és ez pontosan látható az én általam kreált modellben is, szóval a modell jó. Nagyon tetszett neki a dolog, bevallom nekem is jól esett. Utána a nagy lelkesedésben rájöttem, hogy az adatok egy része nem jó... A koraiakban Valerij kérésére ugye megváltoztattam a nulla szintet, ami jó is, de ebben az esetben nem igazán, mivel minden mérésünk egy adott, relatíve sík felszínhez kötött, úgyhogy értelmetlen a nullát eltolni. Na, csak kiszabadul a dolog:) Kijavítgattam persze, utána még szöszöltem egy kicsit egy másik megközelítéssel, majd kaja, most meg itt várom, hogy Bea bejelentkezzen:)

2008.06.24. Kedd

Ehe. Ezt már megint benéztem.
Nem nagy veszteség, nem történt ma sok említésre méltó dolog. Talán annyi, hogy holnapra - szerdára - Daniel-Louw kért egy térképet. Először, mióta itt vagyok.
Meg éjszaka volt három generátorleállás, szóval mozgalmas volt.
Ennek örülni fogtok:
Mára ennyi. Legjobb post ever:)

2008.06.23. Hétfő

http://megagalerias.terra.cl/galerias/index.cfm?id_galeria=30734
A Chaitén vulkán kitörése. Olyan képekkel, amelyek nekem teljesen újak, mondhatni kiakasztóak. Csak próbáljátok meg vizuálisan elképzeli a következőt, mielőtt a linkre kattintotok: vulkánkitörés, az a fajta, ami sok gázt ereszt a légkörbe, port, meg sárfolyamokat, piroklaszt kitöréssel egybekötve.
Nagyobb felbontásban:
http://www.boston.com/bigpicture/2008/06/chaiten_volcano_still_active.html
Május 6.-án tört ki.
Azóta folyamatosan jön kifelé a por és a hamu, a hamufelhő magassága elérte a 21 km-t.
Maga a vulkán kaldera típusú, azaz a kitörése hirtelen, erőszakos, a lávája nagyon sűrű, lassan mozgó, de nagy mennyiségű gázt tartalmaz, ami nem tud folyamatosan kiszivárogni a magmakamrából, hanem amikor eléri a kritkus szintet, ledobja magáról a fölötte lévő vulkáni kúpot. Lásd Mt. St. Helen. Legutóbb kb 9000 éve tört ki.
Elég keményen ellentmond a beidegződésnek, miszerint a nagy dolog szól nagyot. Ez egy 1100m körüli kis semmiség az Andokban(Chaitén Chilében van).
Na, érdekel valakit, hogy milyen semmitmondó napom volt?
Semmi említésre méltó nem történt.
Ja, de, már hogyne.
Megcsinálták a konténeremben a hosszabbítót. Tudom tölteni ott is a laptopot.
Fajsúlyos...
Na, megyek.

2008.06.22. Vasárnap

Elég pihenős nap volt. Lévén vasárnap. Tegnap este nem tudtam elaludni, egész hajnal egyig fent malmoztam, hogy most akkor mi lesz. Végül sikerült, de a mai nap se volt életem legpengébb napja. Reggel is kicsit lassú voltam a családdal való beszélgetés során, de amúgy is. Mondjuk az is igaz, hogy, egész nap szép, súlyos esőfelhők mászkáltak az égen, azaz front is nehezítette a feladatot. Meg két generátorleállás. Szóval netezgetni se tudtam.
Maradt a kimaradás bepótlása, miután sikerült olyan rosszul mozdulnom, hogy az egész bal karom, a vállam, meg minden elég alaposan elkezdett fájni. Ledőltem. Megjavult.
Vacsora - garnélarák, sült csirke, rizs, puding, gyümölcszselé. He?
Azt se tudom, hogy a garnélát hogy kell enni, de megoldottam:) Még mindig garnélaszagú a kezem:)
Aztán kaptam Beától egy adag fotót, nagyon elégedett vagyok a kerítéssel, szuperül néz ki. Nemkülönben Maja, akiről csináltak egy zseniális fotót:)
Na, ennyi voltam mára.
Ja, igen. A héten találkoztam az ötödik kígyómmal. Egy kobra, már megint. A folyón volt, úszott. Mielőtt a család nőtagjait frász törné ki, kb 20 méterre volt. És nem is jött közelebb.:)
És, igen, ez a hely igen sűrűn van kígyókkal. Négy hónap alatt öt, nem is rossz teljesítmény.

2008.06.21. Szombat

Hajnal kettőig dolgoztam ugye. Reggel hatkor keltem. Jó volt. Egy jó ideig csak a családdal beszélgettem, aztán nagyjából egy kicsit összerendeztem a dolgokat, amit Richardnak ígértem és át is másoltam a gépére. Meg unalmamban ha már ott voltam, csináltam egy prezentációs dvd-t a befektetőknek. Reggeliztem, vártam. Egyszer csak helikopterzaj, no, meg is jöttek. Jó másfél órán át mutogattak nekik mindenféle dolgokat. Én addig az iroda hűvösében múlattam az időt mindeféle világi hívságokkal, neteztem, feltöltöttem a képeket a Humyo-ra, aztán egyszercsak beállítottak. Pár perccel előtte már jött szólni Efri, hogy akkor készüljek fel. Csak a képernyőre mutattam:) Ott volt minden. Ez láthatóan imponált neki:)
Aztán bejöttek, két öregebb fickó, kedvesek, kissé még talán visszahúzódóak is voltak - ne felejtsük el azért, saját helikopterrel jöttek- meg egy fiatal srác. Meg Nissim Levy is, a Milestone igazgató/tulajdonosa... Aki valami trancendens oknál fogva névről ismer, pedig eddig egyszer találkoztunk mindössze. Megkérdezte, hogy milyen volt a szabadság, meg ilyenek...Nem zökkenetem ki:)
Richard persze a kezében tartotta a dolgokat, mondta, hogy mit mutassak meg, azért látni kellett volna az arcokat. Ez messze nem szakmai megbecsülés, mert feltehetőleg nem geológus térinformatikusként gereblyéztek össze magánhelikopterre valót. Csak egyszerűen be lettem skatulyázva."Na, ez aztán tud!"
Ha tudnák:P
Nissim volt az, aki megpróbált összezavarni egy kicsit, ma neki sem ment:) Elég határozott a stílusa az öregnek, még talán kissé erőszakosnak is mondanám...
Na, a vége az lett, hogy a két öreg fickó fejenként háromszor köszönte meg a bemutatót.
Ha mindíg ilyen penge vagyok, amikor ilyen keveset alszok, le se fekszek:)
Persze jött a feketeleves. Húsz perc múlva már alig bírtam a szemem nyitva tartani... Utána elmenetek, ettem egy kicsit, és kifeküdtem. Jellemző módon csak fetrengtem, mivel túl fáradt voltam aludni, de pihenni sikerült egy kicsit.
Utána a családdal is beszéltem, meg Lénárt tanár úrral is váltottam pár szót:)
Aztán Mr Canbynek is küldtem egy pár térképet, hogy érezze, hogy nem felejtettem el, meg aztán tegnap skype-on sikerült úgy ahogy váltanunk pár szót, amikoris megígértem, hogy küldök.
Jött is válasz azonnal, hogy kitűnő munka, a szaktudásom egy ritka jó befektetés. Na:)
Kapom itt az ívet:) Vagy mit:)
Aztán megcsináltam a Rupertnél lévő laptopot, aztán család-család-család, vacsora, Bea, K.O.
Megyek kicsit pihengetek.

2008.06.20. Péntek

Megint elmaradtam...Nos, pénteken szombatig dolgoztam egyfolytában, hajnal kettőig. De megvan minden, amit eddig műveltünk, 3D-ben, a folyóággyal összevetve, szépen kiadja a dolgokat, szóval kvázi elégedett vagyok. Kimerült, de elégedett.
Reggel megintcsak szűkreszabott idővel gazdálkodhattunk, Beáék mentek vásárolni, én meg ugye a folyóra Hectorral. Még egy szakaszt befejeztünk, szóval mostmár csak arra várunk, hogy emelkedjen a vízszsint egy kicsit, hogy át tudjunk menni a Sewa-ra, aztán feldolgozni azokat az adatokat is, és mehetünk hazafele.
Szóval miután Hectorral visszajöttünk, kb tízre, ugye reggeli, aztán "egy kicsit lekapcsoljuk a generátort", fél három körül kapcsoltak vissza mindent...
No, nekem se kellett több:)
Egy kicsit pihentem, Disciples, némi szunyókálás, hurrá.
Utána meg az árammal együtt visszajött a munkakedvem is, neki is estem. Meg kétségbe is. Ráébredtem, hogy kissé alábecsültem a munka méretét, szóval némi családi beszélgetés, meg egy kis kaja után szépen rendberaktam mindent. Hajnal kettőre megvolt.
Mégis jobb kedvem volt szombat reggel, amikor felkeltem:)

2008.06.19. Csütörtök

A mai nap is csak olyan volt mint a tegnapi. A folyón voltunk Hectorral, csak most Ibrahimon kívül - mondjuk úgy mindenes - jött még Wallacy is, Richard kisfia.
Reggel amúgy már szinte szokásos módon hamarabb abba kellett hagyjuk a beszélgetést a családdal, mert ugye a munka az első:) Azaz nem is, a család:)
Aztán nagy elánnal belevetettük magunkat a munkába, az akku meg nagyjából egy bő órán keresztül bírta. Hector egy kissé kiakadt, én is kicsit, mert az első szakaszt be tudtuk volna fejezni még plusz 15 perc alatt...No, vissza, szervezkedés, akkutöltés, reggeli, tegnapi fúrások feldolgozása, aztán leállították a generátort. Hurrá.
Addig is összeszedtük magunkat és vissza a terepre. Új akku, hajrá. Szépen össze is hoztuk amit kell, az egész terület nagyjából felét meg is csináltuk. Aztán persze a tervezett híd helyéhez mentünk, a köves részhez, és persze, hogy pecáztunk. Ki lettem oktatva:P, hogy a yellowfish az az aranykárász. Jó ezt tudni, csak még nem láttam olyat, mert most sem sikerült semmit fogni. Aztán nagyjából fél háromra visszaértünk, akkor meg Dancó akart velem beszélni, otthon a vadiúj 5Mbit-es interneten, no aztért mostmár nincsenek hangproblémák... Még a videózás is ment, mondjuk kis csúszással de ment.
A kérdés, az volt a kisfiamtól, hogy most melyik űrszonda is szállt le a Marsra?
Igen, a Phoenix. Ez elég infó volt most neki:)
Aztán leállt a generátor.
Kapkodva kikapcsoltam a gépet, aztán mentem, és az új szobámba - Alex volt szobáját kaptam meg - ledőltem, és elkezdtem feldolgozni az adatokat.
Később felébredtem, de hozzá kell tennem, hogy a feladatot végrehajtottam, adatfeldolgozás kész. Mentem, és Richardnak odaadtam, amit kellett, holnap megbeszéljük, hogy mi lesz velem, mert szombaton mennek Freetown-ba. Helikopter jön értük...
Aztán kaja, meg nekiláttam befejezni a dolgokat. Most is azt csinálom, csak a gép már kb 20 perce csak számolja a távolsággal fordított arányos módon számolt felszínt:) Egy krígelést is be fogok utána indítani, hátha az hamarabb megvan.
Na, itt tartok.

2008.06.18. Szerda

Nagyjából nyolc perc múlva éjfél van itt. Felmerül a kérdés, mi a bánatnak ülök itt? Oka van annak, oka, nem is egy...
Ma reggel az állítólag valósággá változott és sokkal korábban, mint gondoltam volna, csakúgy, mint tegnap, ma is félbeszakították a családi beszélgetést, ezúttal nem Martin, hanem Hector, hogy no, akkor készüljek össze, menjünk. Jó, mondtam, elbúcsúztam az otthoniaktól, összepakoltam a cuccot, mehetünk.
A Bafi kb 1,5 m-t emelkedett, mióta utoljára itt jártam, sőt, azóta más vissza is esett, mert vagy fél métert apadt...Na, akkor menjünk. Körülbelül 10 km-nyi hajókázás várt volna ránk...
Az első probléma ott jött, hogy még ez a másfél méternyi emelkedés sem volt elég, sok helyen a kitűzöttől iránytól el kellett térni, mert különben fennakadtunk volna. Aztán jöttek a zuhogók, szóval a vadízi raftingolás egy kevésbe arcolós formáját és is kipróbáltam, egy majdnem hat méteres alumínium csónakkal, amire fel volt rögzítve a házam ára, egy szonár formájában... Elég érdekes volt, mert kétszer is megpördültünk, mivel Hector kivette a motort a vízbúl, nehogy odaütődjön...
No, ilyenből volt kettő...
Nyugtalanabb idegrendszerűek kedvéért - értsd, család - van mentőmellény a csónakban.
Azon szoktam ülni.
Aztán kimerült az akku, amiről a szonár működik. Másfél órát vártunk rá, persze közben nem csak a tájat bámultuk, hanem pecáztunk. Csalinak apró tarisznyarákot használtunk, és nem fogtunk semmit.
Aztán amikor egyáltalán nem jött az akku, felmentünk a sziklás szakaszhoz a Bagbe-n, ott nemsokára hozták a félig-meddig feltöltött akkut, mi addig pecáztunk:)
Hector elszalasztott egyet, mert türelmetlen volt, én meg alaposan megáztattam a zsinórt, meg a horgot. Semmit se fogtam, meglepő, mi?
Aztán mentünk tovább, az akku nagyjából másfél óra múlva megadta magát újra, de ekkor már egy óra körül volt, mentünk vissza. Míg nem jött értünk az Unimog - csak ezzel lehet a csónakot vinni - addig én szalasztottam el egy fogást. Kezdők szerencséje, mi?
Vissza a táborba. Bevettem két Panadolt a reggel óta szűnni nem akaró fejfájásra és majd később felkeltem, úgy dél öt körül.
Hozzáláttam az adatok feldolgozásához.
Mivel elég hézagos az adatállomány, nem igazán mondhatjuk, hogy meggyőző az eredmény, mellé még kétségeim is vannak, de ma már csak befejezem ezt az egészet...
Közben, míg számolt a gép - van az úgy, hogy vagy tíz percre adok neki számolnivalót - kicsit kutattam némi zene után, ráakadtam egyre, ez új kedvenc lesz, Black Sheep Wall. Nem fog menni a rádiókban ez se. Lassú hanghegyek áramolnak az ember fülén keresztül, a tudatalattiig, összevissza tört ritmusokkal, persze súlyosan mint egy hegy még egyszer kihangsúlyozom, lassan, mint ahogy a kontinensek vándorolnak. Különleges egy zene...

A letöltés napja...Na, a Mozilla is megvárakoztattta a népet jól... A lényeg, tölthető a Firefox 3, essetek neki: http://www.mozilla.com/en-US/firefox?p=downloadday
No, a mai napról zanzásan:
Már hiányzott, hogy valaki egyszerre csak rámnyisson reggel az irodában, és azt mondja, hogy tiz perc mulva leállitjuk a generátort. Ezzel alaposan le lett redukálva a reggeli beszélgetésem, de sebaj. Addigis összeszedtem a szonér dolgait, mert szerda az szonárnap lesz. Átfutottam a kezelési útmutatókat és a feldolgozással kapcsolatos részeket. Aztán ki is próbáltam, amikor visszajött az áram. Minden patent.
Aztán a net ment el kirándulni. Jó másfél órán keresztül nem volt kapcsolat, a szolgáltatónál volt valami. Megoldódott. Ekkorra már jócskán a délutánban jártunk, tanulgattam egy keveset, aztán Junior meghozta a fúrási naplókat. Lassan összszedtem magam - egy kis kellemes hasmenés is szinesitette az estét - és a vacsora, meg egy kis családi beszélgetés közbeiktatásával össze is raktam a térképeket, meg a 3D-t. Aztán felraktam a Firefox 3-at:) és miután elszórakozgattam egy kicsit vele, jöttem az odúmba. Öszzefutottam Richarddal, aki megkérdezte, hogy megkaptam-e a fúrási naplókat.
Anyám ekkora magas labdát:)
Már kész van minden térkép - feleltem. Erre csak nézett, és elkezdett röhögni.
Azt mondta, hogy a következők a tervei:
- a szonáros mérések után mehetek haza, majd minden nap megkapom a fúrási naplókat, ő fogja elküldeni, ha kellek, akkor meg majd azt mondja, hogy gyerünk
- valamikor el akar küldeni Londonba egy Surpac tanfolyamra, ami egy bányászati térinformatikai szoftver. Erre azt mondtam, hogy amig van Help-je a szoftvernek, addig nincs gond... Meglátjuk.
- a következő hely Yele lesz, ahová menni kell mérni, fúrni, meg minden.
- azt is mondta - ő hozta fel, nem én! - , hogy semmi akadálya nem volna a családomat ide hozatni, de kisgyermekkel nem ajálnja, szerinte úgy nem jó ötlet. Jó pont, emlékszik arra, amit beszélgettünk.
Ennyi elég lesz mára.

2008.06.16. Hétfő

Lyukas az agyam? Egen, olyasmi. Tegnap este nem volt nagy hangulatom összefoglalni a napot, ime a kifogásaim:

- 2-3-4 ezek az éjszakai ébredési időpontjaim, az utolsónál meguntam, és fel keltem

- ennek ugye van egy rahedli folyománya, úgymint csak dupla erejű teákkal birtam ébren maradni, és persze túl sokat ittan egymás után, amiből kifolyólag kialakult az az állapot, hogy nem tudtam eldönteni, pihnejek-e, vagy húzzam tovább az igát

- estére sikerült egy speciális tudatállapotba kerülni, egészen közel a megvilágosodás ellentétéhez, a besötétedéshez, ami nagyszerű, valószinüleg kisérletileg kimutatható összefüggés a napszakváltozással, továbbá tejesen deviáns lettem magamhoz képest, mert megnéztem az osztrák-német meccs végét, pedig nem is érdekelt.

- Richardot kiakasztottam - jó értelemben. Mutatom neki, hogy ott a térkép kinyomtatva. Azt mondja, oké, csináljak belőle akkor 3D, meg mindenféle egyebet. Az a fajta arckifejezés suhanhatott át az arcomon, ami a cápáén, közvetlenül, mielőtt elkapja a fürdőző lábát - megvagy:) Csak belenyúltam a zsebembe, elővettem a pendrive-ot, és faarccal annyit mondtam: Kész.

Látnátok kellett volna az arcát...

No, utána egyeztettünk, hogy holnap, azaz kedden előkészitik a csónakot, aztán szerdán csóbakázunk a szonárral egy jót. Ha minden sikerül, akkor csütörtökön megcsinálom a térképi részét, aztán pénteken teljes pompámban, rákérdezek a szerződésmódositásra.

Amúgy nemcsak nekem volt hosszú a nap. Beát el kellett küldeni aludni, mert majdnem belealudt a gépelésbe:)

Elgondolkodtam azon, hogy a blog az első egy-két hónap után már nem a helyről szól, az én szűrőmön át, hanem csak arról, hogy velem mi van. Most mondhatnám, hogy bocs, ha unalmas:) De nem fogom.

2008.06.15. Vasárnap

No, röviden: reggel munka, amit tegnap este kitaláltam, meg is valósitottam, kiváncsi vagyok, hogy Richard mit szól hozzá. Közben a családdal is váltottam pár szót, úgy 9-ig, ami otthon ugye 11:) 

Utána összedobtam egy virtuális Linuxos PC-t:), meg egy nagy adag újragondolt 3D-s modellt, na ez utóbbi elég kemény volt. Közben vettem a fáradtságot és megreggeliztem:), majd folytattam kb 1-ig  a dolgot. aztán mentem volna okosodni. nem ment, végül is Alexnek ez az utolsó előtti napja, no leültünk beszélgetni. A kis filippinó már vagy tiz országban dolgozott, Szaudi-Arábiától kezdve, Angola, Olaszország, Libia, Dél-Korea, stb. Mindenesetre ahogy fogyott a sör, egyre nagyobb baromságokkal fárasztott bennünket, később csatlakozott Richard is, meg a családja. Onnantól kezdve volt igazán csak sikamlós a téma, folyton disznóviccek, meg minden...Röhögtünk egy keveset. Végül meguntam, és megnéztem, hogy esetleg van-e meccs, nem volt, tanultam egy kicsit.

Vacsora. Tanulás. Egy kis család, csak az ize kedvéért:) Aztán ez, meg a tanulás.

Kb 11-kor lefekszem, bescszó:)

2008.06.14. Szombat

Hehe, ez kimaradt a szórásból az előzőekben...Úgy látszik szombat este egy kicsit elkalandoztam:) No, nem mintha sok megjegyzendő dolog maradt volna fent a szombati nap után... Igazság szerint Richardra vártam, aki elvileg erre a napra kért térképeket, én meg persze meg is csináltam. Elvileg talán nemsokára megyünk a szonárral mérni, de semmi se biztos. Én meg elvagyok. Annyi előnye van az ilyen napoknak, hogy a szokásosnál is többet beszélgethetek a családdal, ami jó, leszámitva a vonal minőségét, ami lassan az agyamra megy. Képet nem is közvetitünk, csak hangot, igy is szaggat, recseg. Na igen, a villámcsapás nem tesz jót semminek...

Este eszembe jutott egy ötlet, kb 5 körül, menni akartam az irodába ki is dolgozni. Daniel-Louw megállitott, rámparancsolt, hogy üljek le és belémdiktált 2 pohár brandyt kólával. Már kissé vicces hangulatban volt...Már korábban is tett megjegyzéseket a bakancsomra, most is, meguntam, lehúztam - a zoknit is - és odaadtam neki. Cserébe megkaptam a szakadt szandálját.:) Aztán mindenkitől azt kérdezgette, hogy úgy néz-e ki, mint egy GIS technikus. Nem, nem röhögtünk, aztán Liz tett valami megjegyzést, mire lekapta a lábáról a cuccot, és visszaadta, nagy hévvel, miint ahogy minden mást is csinál általában.

Ezután eljutottam az irodába, dolgoztam, beszélgettem és 11 körül lefeküdtem.

2008.06.13. Péntek

No, a mai nap is eltelt. Hogy mi is volt ma? Ez egy munkás napnak sikerült, de nem is baj. Kaptam Juniortól egy adag fúrási naplót, aztán Richard is megkért, hogy prezentáljak egyy térképet. szerencsére a délelőtt egy jelentős részében, munka mellett bezsélgettem a családdal, no, otthon is zajlanak a dolgok... Liz-nek kellett segiteni a nettel kapcsolatban, meg közben egy jópáran megakasztották a munkát, ilyen-olyan problémákkal. De összehoztam. Térkép, 3D modell, animáció. Kell ennél több?

Még délelőtt történt a 4.-ik nagy kigyós találkozásom, egy 2 hetes afrikai pitonnal, a maga 15cm-vel, és teljes mozdulatlanságával sikeresen kigyógyitott volna egy-két kigyófóbiást a problémájából. Képek a humyo-n.

Délután ittam kókusztejet közvetlenül a kókuszdióból, egy kellemes, frissitő savanykás-édeskés valami. Aztán bevettem egy pár tablettát a inygyulladásomra. Ki is ütött, ahogy elő volt irva. Este vacsora, egész jó volt,visszatért Coenie megműtötték a fülét, szóval lehet, hogy mostmár tudunk beszélgetni:),  beszélgetés Beával, aztán a fúrási naplók... Utána a teljesen részeg Jaques-el beszélgettünk arról, hogy milyen "érdekes" - később megegyeztünk, hogy inkább beteg - pornóoldalakat talált a neten.

Na, mostmár késő van.

2008.06.12. Csütörtök

Csütörtök, csütörtök. Más tiz nap el is röppent, megy az idő. Ami ugyebár nem túl nagy gond. Ma sikerült összehangolni egy pár dolgot, ami a Juniornak odaadott listában nyilvánult meg, ami a hiányzó fúrási naplók listáját tartalmazta. Ez egy jó negyvenes lista, szóval lesz mit csináljak, mire összefésüli a cuccot. Remélem holnapra meglesz.

Ma annyit sikerült beszélgetni a családdal, hogy szinte otthon éreztem magam. Aztán kissé kellemetlen volt leszállni a felhőkről a földre...Na mindegy.

Mindeesetre alakul a kerités, már csak a deszkázást kell megcsinálni, aztán frontkerités szempontjából jól is vagyunk. Utána meg jön a többi nyalánkság.:)

Ezekután még segitettem Jaques-nek a belassult laptopját egy kicsit felgyorsitani, meg leszedni egy-két felesleges dolgot, aztán befejezni a tegnapi fúrások eredményeinek bevitelét, megtaláltam, hogy hogyan lehet egyeneltelen felszinek között térfogatot kalkulálni (Cut/Fill, ha valaha valaki ebbe a szakmába tévedne(korábban azt hittem, hogy ez csak a hibás domborzati modellek kijavitására jó)) és el is végeztem egy pár kalkulációt, ezek szerint az eddig a Szent Ligetben felmért terület alatt kb 19000 köbméter kavicsos anyag fekszik kitermelésre várva, hozzávetőlegesen majd egy  hektáros területen.

Ennek örömére mentem és tanultam egy kis adatmodellezést, komplikált egy téma mondhatom.

Délután már megint krikett, aztán vacsora, jó volt, szegény Jonathant meg szivatták ezek a huje filippinók, hogy nem volt jó, konzervhalat kellett hozzá tenni, hogy jó legyen:)

Utána beszélgettem egy kicsit Dancóval, ez a kis fickó rendre a Marsra akar leszállni az leszállni az űrhajójával és most azt mondta, hogy már nagyon fáradt Egon és Dönci, szóval mennek aludni...

Példát veszek róluk.

2008.06.11. Szerda

No, mit is mondhatnék? Itt minden nap kétszer esik eső. A terepi munkák állnak. Vagyis leginkább a fúrások, azaz nekem se öntik a nyakamba zsákszámra a feldolgozandó adatot. Persze ahogy a mai nap példája is mutatja, azért még akad dolog...

Mivel Efri elmenekült két hétre, azaz szabin van, sikeresen beszlgethettem az otthoniakkal anélkül, hogy komolyabban megzavartak volna. Persze 7 óra után Toni is annyit mászkált, mint Efri, node. Aztán jött a nemulass.

Richard azonnal megtalál, amint informatikai problémába botlik, nyilván, nem mondhattam naki, hogy haggyálmán. Nem tudta letölteni a leveleit, mert valami okos küldött neki egy mindössz 23 MB-os csatolmányt, és a rendszerünk egy fél délelőtt alatt összesen 1.34 MB letöltésére volt képes. Na, jött az izzadás. Neki kellett a megoldás, de hogy oldjam meg? Sávszélességet nem lehet csak úgy növelni. aztán beugrott, hogy a master-kábelen - azon, amelyiken "bejön" az adat a paraboláról -  még nincs szétosztva a sávszélesség. Húzzuk ki, dugjuk rá a laptopra, és rögtön nagy lesz az öröm és a bódogság. Na, ehhez képest valami fél óráig kutattuk a kábelt, elég jól titkositották. Megoldottuk. Le is szedte a leveleket 5 perc alatt, na, mondjuk ez se egy óriási teljesitmény, de legalább nem órák kérdése.

Szóval megint tettem egy szivességet Richardnak:)

Utána - már jóval dél után - jött Liz, hogy no, akkor pénteken jön Coenie - a gyengébbek kedvéért Kuni - szóval át kéne költöznöm Efri cellájába. Nosza. Be van rendezve. Van net. Nagyméretű hűtő. Saját tv-dekóder. Aminek a dekóder-kártyáját magával vitte. Azaz egy TV, egy beltérivel, csak épp adás nem jön rajta:)

Liz egyszerűen lehülyézte...

A dekóder-kártya csak itt használható, Afrikában.

Hova ment?

Londonba.

No, este ennek örömére jót beszélgettem Beával, de jellemző, hogy ennek annyi súlya azért nincs, hogy eszembe jutott volna nyilatkozni róla:)

Na. Este van már, este.

2008.06.10. Kedd

A fordulópont napja. Nem ez volt:)
A gondolataimban - és nemcsak az egyémben, a Beáéban is - a mai megbeszélés lehetséges kimenetele járt. Ezt jártuk körül egy párszor, oda-vissza. Van olyan részmegoldás, ami eddig még nem merült fel, de Beának is tetszik, nekem is tetszik, és teljesen biztos vagyok benne, hogy a családnak is bejönne. Ha összejön, akkor nem titokzatoskodok többet:)
Hála az égnek, Junior megbízható, mint egy óramű, ha kérek valamit, betű szerint próbálja megoldani a feladatot. Most jöttem csak rá, hogy tulajdonképpen jelen pillanatban én vagyok a geológiai kutatásokért felelős részleg vezetője. Pasisi elment rokonlátogatásra az USA-ba, egy hónapig nem látjuk, szóval az lesz, amit döntök, és nyilván nem fogok ostobaságokat művelni.
Szóval Junior hozta az elmaradt fúrási naplók egy részét, pont azt, amit a jelentésbe bele kell rakjunk, erre persze meg is jelent Richard, és megkért, hogy valamit dobjak össze, mert megint jönnek, a hétvége felé megtekinteni bennünket. Na, a szeme láttára gyártottam le a 3D modellt, persze nem úgy ment, ahogy számoltam vele, de végül fél óra alatt sikerült összegereblyézni egy épkézláb modellt, meg kipróbáltam, hogy tudok-e videó állományba menteni. Jelentem igen. Utána Richard boldog-boldogtalannak azt mutogatta... Daniel-Louw is csak bólogatott, azzal húzta az agyam, hogy na lám, volt értelme az oktatásnak. Kezd az lenni, hogy mostmár látják a konkrét hasznát a munkámnak. A főnök megkér, hogy csináljam meg a térképet. Eddig ilyen nem volt, csak Val piszkált, hogy ez kell, meg az kell, de aztán mindíg belepiszkált a térképbe, ami furcsa volt. De ez elmúlt:)
Szóval feldobtam a labdát Richard-nál, ezek után az események utánra időzítve. Igen, számító egy szemétláda vagyok:) Igen, oké, térjünk vissza rá a jövő héten, amikor már nem lesz több fúrás, és a következő hely előkészítése meg hosszadalmas folyamat.
Addig lemérjük a folyókat is, utána megyünk majd később a Moa folyóra, de oda meg még utat kell csinálni... És kb 150 km ide. Nyílván nem ennyi utat kell csinálni:), de oda kell szállítani a gépeket, némi egyéb felszerelést, szóval az se a következő két hét melója, figyelembe véve, hogy jön az új üzemegység, nekem a folyóhoz meg kell Hector, ő meg a gépek összerakásával-kalibrálásával lesz elfoglalva egy darabig.
Délután összesen semmi nem történt, - egy az adatmodellezésről szóló oktatóanyaggal szórakoztattam magam - aztán vacsora, utána a szokásos egy perc alatt kialakuló felhőszakadás, aztán csevely Beával, aztán meglátjuk.
Mára ennyi:)

2008.06.09. Hétfő

Újabb nap a paradicsomban, ahogy Hector reggel megjegyezte. Rájöttem, hogy egész jól tudok mindenféle monoton munkákat - mint amit itt kell - csinálni, miközben az otthoniakkal szórakoztatjuk egymást. Szóval miközben a reggeli beszélgetésünket folytattuk, kapirgáltam a dolgokat. Egy csomó hibás adatot találtam, ki is gyomlálgattam őket. Richard megkért, hogy adjak le egy térképet, mondtam neki, hogy ehhez ki kell menjek, mert egy pár adatunk már nem üti meg a szintet. Azt mondta, kerítsek sofőrt, és menjek.
Így is tettem.
A Szent Liget, vagy Szent Susnyás, Aminek a feltárási jogát megszerezték ezek a jóemberek. Szóval ott most bulldózerekkel csinálnak utat. Összességében úgy tűnik, hogy alatta egy nagyon komoly kavicsos réteg húzódik, szóval van mit kitermelni, és állítólag elfogadható az arány is, szóval a Szent Rekettyéstől könnyes búcsút vehetünk. Felmértem, amit fel kellett, (egy csomószor megkottyantam, elképesztő a sár itt) és jöttem vissza. A mosodás srácnak odaadtam a sáros cuccot, aztán nekiveselkedtem. Nagyjából fél tizenkettőre meg is voltam vele. A figyelmesebbek észrevehették, hogy mit nem említettem meg. Ja, nem reggeliztem. Viszont Richardnak ott volt az asztalán a térkép. Ez most fontosabb volt.
Különben is, Binta azonnal csinált nekem tükörtojást, meg volt még egy kis virsli, szóval nem panaszkodhatok.
Utána estig nem is volt semmi extra, csak Daniel-Louw hívott krikettezni. Elég jó móka, jókat lehet közben röhögni. Jellemző a kitűnő szem-kéz koordinációmra, hogy 6+1 labdából 3-at el se találtam az ütővel, amikor meg fogó voltam egy párszor viccesen nem sikerült a labdát elkapni...Na, ebben még van mit fejlődni, maradjunk annyiban.
És akkor vacsora. Közben az asszonnyal vitattuk meg a napi eseményeket, kivételesen elég röviden. Aztán megnéztem a Holland - Olasz meccs végét.
Tetszett. Nyilván az olaszfanoknak nem.
Na, majd holnap folytatom:P

2008.06.08. Vasárnap

Vasárnap. Amit tegnap elvettek, azt ma visszakaptam, másszóval magyar idő szerint délig beszélgettem a családdal:) Közben megcsináltam egy térképet, szóval egy igazi 2in1 volt, épphogy zenét nem hallgattam közben:) Mondjuk az furán adta volna ki magát. Kicsit.
Maradjunk annyiban, hogy nagyon bízunk a keddi egyeztetésben Richard-al. Nagyon.
Ja, igen egy korábbi hír, Pí bácsiéknak megszületett a kislánya, Blanka. Ennek örömére Pí bácsi átkeresztelkedett Pimpára, szóval mostmár mindenki így szólítsa ha lehet.
És gratulálok még egyszer, Csilla és ööö, ez sz*rul hangzik, Pimpa:)
No, ez itt egy szokásos vasárnap volt, nagyjából mindenki próbálta marginálisan érinteni a munkát, ami a többségnek sikerült, biztos elzsibbadt egy-két hátsó fertály a rengeteg űcsörgésben a kantinban! Adam is visszatért, vele a gyümölcssaláták is. Remélem. Most este a egészben sült csirke után jól esett volna.
Napközben próbálgattam magam, a Zaprederrel átolvastam egy 4500 szóból álló cikket, mit mondjak, kiütött, mint a kutya. Utána csak pislogtam, hogy hol vagyok. De bele lehet kérdezni, vágom a témát:) Meglepetés, a globális klímaváltozásról volt szó benne.
Aztán kicsit pihengettem, már lassan annyit pihenek, hogy belefáradok.
Utána jött az Osztrák - Horvát meccs, ha már ott voltam, megnéztem. Félig. Egy picit szakmáztam még, aztán mentem egy kicsit a kantinba. Dartsoztam Martinnal, egytől hétiget játszottunk. A neve leírja, mi is ez:) Egyszer kikaptam, aztán beszállt Richard is, na akkor mindenkit leiskoláztam. Utána bal kézzel játszottunk. Na, akkor volt egy kis röhögés...Hol a plafonban állt meg a darts, hol a falban:)
Atán jöttem ápolni magam, meg borotválkozni. Ezt vajon minek írtam le? Beszélgettem egy kicsit Beával, beteg az egész család, remélem hamarosan meggyógyulnak, csak azt nem tudom, hogy honnan szedték össze ezt a megfázást, bár igazság szerint semmi jelentősége sincs...Az állapot adott. Én utána toltam egy kis csirkét, na Danile-Louw elmehetne szakácsnak is...Jól csinálja, persze Dél-Afrikában ez népszokás...
Megnéztem a Lengyel-Német meccs végét, jöttem pötyögni, előtte megfigyeltem a csillagokat, mert meglepetésemre most tiszta az ég, nyoma sincs felhőknek. És innen már a sarkcsillag ne látszik...Azaz az is lehetne a blog címe, hogy Túl a Ráktérítőn...

2008.06.07. Szombat

Szombat.
Mit várnánk? Igen, valamelyest nyugalmat, csendet. Eleve nem volt 10 nyugodt percünk beszélgetni Beával, meg a törpehadsereggel(hehe), állandóan jött valaki, Efri meg persze minden páros percben egy helyi munkás, pénzt követelendő. Hát én olyat nem adok:)
Aztán Efri kiküldött, mondván pénzosztás lesz, hurrá. Oké, be a konténerbe, fekvőtámasz-felülés-lezuhanyozás kombó, aztán megszólalt kint a láncfűrész. Kicsit nehézzé tette a gondolkodást, de szerencsére az evést nem. Így inkább ettem. Reggelit:)
Utána, mivel saccra a Neptunuszig értek a helyi munkásaink, a fizetésükért sorbanállva, a láncfűrész kellemes melódiájától kissé elandalodva beröppentem a konténerbe. Bevillant az agyamba, hogy oké, de jó lenne legalább ha net volna, nosza. Épp jött Richard is, akit láthatóan nagyon zavart a lánfűrész, pedig nemis a fejéből állt ki, szóval a netre panaszkodott, én meg értve a finoman elejtett célzást, mondtam, hogy megyek és leellenőrzöm. Így is tettem. Az eredmény, ha valakit érdekel, a egyik port rossz, a kábelek közül legalább 3 vagy 4 pedig valószínüleg szálszakadást szenvedett. Később ezt el is mondtam Richardnak, kb 2 héten belül, amikor az új irodákat drótozzák, majd kicserélünk mindent.
Hurrá.
Utána csak tengtem, meg lengtem egy kicsit, amit főleg úgy csináltam, hogy az Essential mathemetical skills for engineers című matekkönyvet bújtam(20 oldalt bírtam a 160-ból), majd ebbe belefáradva, egy kis adatmodellezés, és Excel trükkök jöttek.
Meg a Svájc-Csehország meccs. Az mindent elrontott. Vagyis inkább félbeszakított. Amúgy nem volt egy különösebben megrázó meccs. Az eredményt meg tudja, akit érdekel:P
Vacsi. BBQ. A marha jó volt, a birka, ehh...
Beszélgettem Alex-al. Aki felmondott. Ausztráliában kapott munkát. Mit mondjak... Ha munka szerinti vonzerőt mérve tennénk mérlegre Ausztráliát és Sierra Leone-t, vajon Silerra Leone csak a Marsig repülne, vagy féregjárat nyílna egy másik univerzumba?
Szerintem két univerzummal odébb érne földet, már elnézést a képzavarért.
Na, utána ezt elmondtam Beának is, meg azt is, hogy azt mondta Alex, hogy kérjek fizuemelést. Nincs Valerij, az ő munkája volna a szonármérések implementálása, szóval...
Telhetetlen egy izé vagyok, mi?
Na, meglátjuk.
Mindenesetre az asszony támogatja:)
Én is:)

2008.06.06. Péntek

Na, ez egy szép nap volt.
Megmutatta mind a két arcát az esős évszak. Tessék találgatni, hogy miért szombat reggel írom a bejegyzést...Szóval napközben a szokásos kb 30 fok, és persze 130%-os páratartalom...Ami rosszabbodott...
No, egyébiránt nem a volt konténerembe kerültem, hanem a Kuni-éba(május végén jöttem rá, Kuni nevét így írják: Coenie. Vagy valami ilyesmi.:) Szóval ennek a váltásnak a későbbiekben még lesz jelentősége...
A nap szokásosan indult, azaz mentem beszélni a családdal, nagyon fontosnak érzem, hogy benne maradjak az életükben, amennyire csak lehet. Vidám dolog nevelni a gyerekeket neten keresztül:) Aztán befejeztem, a dolgaimat, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló fúrási naplókat bevittem az adatbázisba, aztán jött Richard, hogy gond van, jöjjek. No, nem sikerült feltelepítenie egy nyomtatót, és kezdte a dolog az őrületbe kergetni. Nem csoda. Megoldottam... Erre legentlemanozott, ami jó volt, vagy nem, nem tudom.:)
Utána reggeli, mostanában jobb szokott lenni, mint az előzőekben. Na, utána az utoló simításokat végeztem a adatbázison, aztán át kelljen adjam a helyem Toninak. Egy kicsit beszélgettem, aztán elfoglaltam magam, zene, tanulás és pironkodva beismerem, játék. Disciples I Gold Edition.
El is jött a kb délután négy óra hamar. Akkor Daniel-Low kitalálta, hogy márpedig krikettezni fogunk. Én leszek az aki a kiütött labdákat elkapja. Jó móka volt, kiderült, hogy lyukas a markom, és nem is vagyok elég gyors:) Az ég alja baljósan kéklett. Nagyjából öt perc múlva a teteje is. Miután Daniel-Louw a földbe döngölt mindenkit, rohantunk is a konténerekbe, elkezdett ömleni az eső, dörögni, villámlani is nyilván ebből kifolyólag. Le is állítottuk a gépeket, legutóbb ugyanis a generátorunkat villámcsapás érte, akkor egy pár hálózati kártya bánta.
Nekem csak az volt érdekes, hogy este 7 körül legyen net.
Nem jött be.
Nagyjából fél hat körül tetőzött a vihar, ami a kantin előtti fák egyikét egyszerűen kicsavarta. Ki lehet találni, hogy kinek a konténerére dőlt:)
Tolom a Disciplest, dörgés, villámlát, egyszer csak recsegés, madj egy nagy ütés a konténeren, be is mozdult, akkora. Na, ezt már csak megnézem, gondoltam, kinyitom az ajtót, hát ott van a a fa rádőlve a konténeremre, a többiek meg a kantin ból röhögnek erősen. Erre csak annyit kiabáltam, hogy "jó vicc volt", na erre még jobban elkezdtek röhögni:) Utána kajáltam, és akkor elment az áram.
Nem is jött vissza kb kilenc óráig. Szóval este csak sms-t küldtem haza, zenemuzsikált hallgattam, meg aludtam.
Cső.
Ja, meg megettem egy egész ananászt. Jó volt.

2008.06.05. Csütörtök

No, szeretném szavazásra bocsátani a következő dolgot: fésülködjek-e vagy se, amíg itt vagyok? Mivel ugye otthon maradt a fésű, ezért vennem kellene egyet, hogy tudjam ápolni csodálatos hajkoronámat. Hehe, ez nagyon rosszul hangzott. Bár az előbb a rosszul helyére egy radikálisabb jelzőt gondoltam. Az érzékenyebb gyomrú olvasók kedvéért nem írok le olyan csúnya szavakat, mint a...hehe, beugrottatok, mi?
No, mi volt ma? Nem sok minden. Reggel Dancó megint tett róla, hogy fejlődjön a szem-kéz koordinációm, rajzoltam megint, töretlenül. Utána a kantinban lévő gépet piszkálgattam, mert ugye azt senki se tartotta rendben. Aztán Richard kisfiának feltelepítettem oda az iTunes-t, ha töltögessen zenéket anyuci telefonjára. Utána semmi. Mindenki eltűnt, az irodában a gépet lefoglalta Toni, mert csinálják a fizupapírokat, szóval net és munka nélkül tengődtem:)
Azaz ma is sikerült pihenni egy kicsit. Lassan már torkig vagyok vele, mivel ezt otthon is csinálhatnám.
Este(!) észrevettem, hogy - igen, hogy este van - azon kívül, hogy éhes vagyok. Jó volt a kaja, beszélgettem egy kicsit, a házipálesznek meg eddigre teljesen nyoma veszett! Kb fél liter volt, ezek az alkeszok meg benyakalták! Mondta Hector, hogy nagyon jó, ízlik neki, de - az öreg alkeszok most kapaszkodjanak meg - úgy isszák, hogy egy deci, plusz ráöntve egy kóla. Így persze, hogy nem üt... Gyenge egy banda:) Megígértem Hectornak, hogy legközelebb hozok neki külön. Azt mondta, hogy akkor majd kifizeti. Erre megsértődtem. Na jó, csak úgy tettem.
Aztán megint mondta, hogy megyünk a tengerre mérni, majd a folyó után... csak szélesen vigyorogva bólogattam.
Richard elmondta, hogy milyen munkákat szán nekem, nem fogok belerokkanni.
Aztán már csak annyi volt, hogy a szokásos esti beszélgetés után a családdal ezt is bepötyögtem.

2008.06.04. Szerda

Reggel Dancó fiam legalább háromszor rajzoltatta le velem a teljes Naprendszert, Moby Dicket, ööö, azt csak egyszer, Egon és Dönci űrhajóját, az asszony átküldött egy adag otthon felejtett adatot, sajna a fésűt sehogy se tudtuk betömöríteni és átdobni óriásmellékletben. Merthogy az is otthon maradt. Aztán elkezdtem a szonár méréseinek az összerakását, és akkor... A délre ígért brókerlátogatás kb 2 órával korábban jött. Kissé lefagytam, és így sikeresen teljesítettem Richard tegnap esti kérését, miszerint most ne beszéljek olyan jól és gyorsan angolul. Gond nélkül összehoztam:) Illetve gondban voltam, ezért jött össze... Na, mindegy, nem nézném vissza videón a hebegésem, de lelkiismeretesen elmondtam mindent, amit tudni akartak, elmagyaráztam amit csak kellett.
Aztán megmutattuk a "yellow submarine"-t, a szonárt magát. Arról is beszéltem pár szót.
Utána reggeliztem. Azt ugyanis 10 óra utánra tették át, örömmel konstatáltam, hogy szépen fogy a szalámi. Ettem is bőséggel. Aztán Toni elkérte az iroda kulcsát. És nem jött vissza este 7-ig.
Szóval a nap többi része kissebb tétlenséggel telt. De most jól esett. Pihentem egyet.
Este vacsora, most mintha jobban főznének. Aztán Beával beszélgetés, aztán jött Richard, hogy töltsünk már fel a felesége iPhone-jára zenét. Jó, mondom megoldom. Csak azok kedvéért, akik számára érthetelen ez az egész, hozzáfűzném, hogy iTunes.
Egyébként az iPhone rendkívül tetszetős...Elfogadnék egyet. Ha nem lenne több, mint 300 docsi, akkor lehet, hogy vennék is.
Nem fogok.
Beának tetszene:)
Na, mára ennyi.
Kérdéseket a következő ímélcímre szíveskedjenek küldeni:
zsotiqua@gmail.com
:P

Ui.: Még eszembe jutott valami: Richard megjegyezte, hogy nemsokára megyünk át egy másik helyre, valszeg Yele-be. Igen, oda, ahol az utcán seprik össze az aranyat.
Ui2.: Aztán azt is megjegyezte, amikor a szonár beállításairól meséltem a geológusnak(hogy miért állítottam alacsony energiára, meg kisebb frekvenciára - kissebb penetráció, nagyobb felbontás - szóval megjegyezte, hogy nemsokára maximálisra kell állítsam az jelerősséget a gépem, mert a tengeren is kell használjuk a cuccost. Öööö. Bea erre azt mondta, hogy na, oda Ő is jönne:) Én is:)

2008.06.03. Kedd

Kedves egybegyűltek.
Megragadnám az alkalmat, hogy folytassam a blogomat, aminek apropója, hogy visszatértem Sierra Leone-ba, azaz a szükség továbbra is bontja a törvényt!
A hazajövetelemről pár szóban: a Bintumani hotelban Valerijjel voltam egy szobában. Egész addig nem volt semmi, amíg el nem kezdett inni, jó sztorikat mesélt. Utána elkezdett inni. Elviselhetetlen bunkó lett, meglepő, mi? Ehhez hozzájött, hogy amikor megérkeztünk, a recepció asztalára tettem a kissebbik hátitáskám leültem tőle 5 méterre, és így is sikerült valakinek kilopnia belőle a fényképezőt. A gép még hagyján, de a rajta lévő 150-200 nem letöltött, és igen jól sikerült kép bizony már zavaró veszteség...Mindegy, a hazaút-adrenalinlöket ezen is átsegített. Aztán Lénárt Csaba barátomtól megvettem az 5 éves szintén Canon, de A60-át. Szóval lesznek fotók.
Ezen a szép napon nem sok említésre méltó dolog történt. Miután felkeltem a jól megszokott(ha-ha) Bintumani hotelben, felhívtam a Daniel Chen-t, és megkérdeztem, hogy mikor jön értem a kocsi. Két óra múlva ott volt KP, az "új" Toyota LandCruiser-el, ami csak a cégnek új; volt is vele bajunk az úton... Előtte még azonban mentünk némi alkatrészért a Caterpillarhoz, ott vátunk is vagy másfél órát, megígérte valaki, hogy jön hamar...Nos, éppenséggel felzavart bennünket a feszült figyelemmel végrehajtott szunyókálásból. Miután ezen túlestünk, jött az út maga. Öröm és boldogság. De nagy mennyiségben.
Felforrt a hűtővíz. Elereszetett a motorháztető zárja, a fél utat enyhén lebegő motorháztetővel tettük meg. Mivel elég súlyos, nem volt esélye a menetszélnek.
Közben KP elmesélte, hogy mik történtek vele Zambiában. Elrabolták, majdnem megölték, nekivezette a kocsit egy fának, úgy szabadult ki. Vaskos sztori, maradjunk annyiban.
Megérkeztünk. Mindenki örült. Én nem annyira, de nem mutattam:P
Az új főnöknek, Richardnak adtam az üveg Tokaji Aszút, a többieknek a házipálesz, meg a szalámi. Nos, mindkettőnek sikere van. Azaz volt.:)
Aztán meló. Igen, nem hibbantam meg. Szerdára ígérték a befektetőket. Egy geológussal. Szóval virítanom kellett a lapjaimat. Előkészítettem.
Beszélgettem Alex-el, Tonival, Richard-al, aki disznó vicceket mesélt. Jó arc, kétségtelen...
Alex annyira hulye (szándékosan 'u'-val) volt, hogy amikor felhívta a menyasszonya, akkor ideadta a telefont, hogy beszéljek vele.
Aztán alvás. Már el is felejtettem, hogy milyen sz*r állandóan bömbölő légkondi mellett aludni.
Este sikerült beszélni Beával is, szóval remek kis nap lett.