2009.01.11-12. Vasárnap-Hétfő

Vasárnap. No, a szombat esti ragasztószag, meg a félkettőig tartó beszélgetés Jaques-al megtette a magáét. A napi rutin(a jig üritése) után kezdtem volna a munkámhoz(GIS), amikor Nissim egy pár térképet kért, mivel úgy döntöttek, hogy a kotró egy kicsit arrébb megy. Jó, kezdek hozzá. Á, előtte wc. Aztán csak leültem az ágyra, aztán valami későbbi időpontban(...) felkeltem. Nissim akkor már kissé magából kikelve keresett(miért is van mobilom?), és csak Hectornak esett le, hogy be lehet kopogni a szobám ajtaján.

No, ez persze nem normális, azaz ahogy elmondtam, hogy nem nagyon tudtam felkelni, elküldött Liz-hez, aki vérnyomást mért, vércukrot nézett, de semmi extra. Kértem multivitamint, kaptam. Aztán elmondtam neki, hogy lahat, hogy az az oka, hogy mióta itt vagyok, 5:30-23:00 a munkarendem és van, hogy enni se tudok, mert a kaja olyan, amilyen. Erre finoman lecseszett, hogy ha minden nap ilyen teljesitményt nyujtok, akkor egy: el fogják várni mindig, kettő: ki fogok égni hamarosan. Szóval hátrább az agarakkal.

Erre Nissim kiküldött, hogy csak mérjem már le a Bafi partvonalát, mert szerinte nem jó a térkép. Mondjuk nincs ezzel egyedül, kimentem. Nem esett valami jól a a meleg, meg a kutyagolás(kb egy kilométernyi szakasz, azaz kb a másfélszeresét gyalogoltam le), de megcsináltam. Aztán semmit. Ott essen bele a fene, ennyit nem fizetnek.

Richard jött be megkérni, hogy mentsem le a tönkrement laptopjáról az adatokat, na azt szivesen megcsináltam. Megkért. "Volna-e rá időm..." 

Kissé kivan Richard. Nem csoda. Sok a probléma most. Megoldjuk.

Hétfő.

Szokásos.

Plusz Nissim megint. Meg valami nő is volt itt, bemutatkozott, nem jegyeztem meg a nevét. Hoztak szünetmentest. Csakhogy telefonközponthoz valót. Persze enegem megkérdezni, mielőtt többrendbeli hülyeségre költik a pénzt, luxus. Mindegy.

Nissimnek gyártottam a térképeket, mint egy gép(most az vagyok). Otthon a gép kissé hektikusan viselkedik, úgyhogy a családdal csak viszonylag szőrementén tudtam kommunikálni. 

Este bementem a bárba, ott volt Richard és neje, meg Jaques. Utóbbi kapatos. Nos, legalább egy jókat röhögtünk. Jaques fél évvel ezelőtti önmagához képest ki van cserélve:) A változás teljesen pozitiv:)

Richard neje azt mondta, hogy egyszer családostul el kéne ugranom Brazilba.

Megfontolom:)