Hát igen, harmadikán hazajöttem, egy páran biztosan észrevettétek:P Az otthon töltött három hét nagyon jól esett, annak még ellenére is, hogy vagy két hetet betegen töltöttünk belőle, az egész család. Ez nem törte le a jó kedvünket:), sokat játszottunk a gyerkekkel - mondjuk mér többet is lehetett volna, de ez már a múlt.
25.-én kedden indultam vissza, most nem reggel, hanem 18:15-kor. Ez persze azzal járt együtt, hogy Londonban éjszakáztam, egy Holiday Inn-ben. szok szót nem kell rá veszetegetni, jó volt, tiszta és kényelmes szálloda. Pláne jó volt, hogy a cég fizette:)
Az kicsit erős, hogy a Heathrow-tól a szállodáig tartó kb 2 km-es útért 10 fontot fizettem, ami hátborzongatóan sok. El is döntöttem, hogy ez nem jó, másnap gyalog indultam vissza. Csakhogy ravasz módon gyalog egyszerűen nem találtam utat oda, kénytelen voltam leinteni egy taxit megint. Megspóroltam 5 fontot:) Persze bevasalom a cégen:)
Az utazás fáradalmait egy jó könyvvel sikerült enyhiteni, Richard Morgan: Valós Halál cimű cyberpunk/krimi regénye nemcsak hogy jól van megirva, és izgalmas is, de van magyar vonatkozása: a főhős neve Takeshi Kovacs, és elég sokat ir arról is, hogy bizony sokan nem jól ejtik, meg az előszóban is megemliti, hogy a Kovacs név honnan jött neki, meg hogy hogyan épitette fel a magyar hatásokat a regényben. A fickó angol, szóval nem egy irói álnév alatt lévő hazánkfia követte el.
Érdemes elolvasni. Egyébként Philip K. Dick dijas regény. Jó is.
Szóval este Freetown, a hajam meg ragacsos az izzadtságtól:) Erről jut eszembe, Ruucharddal, meg kedves családjával utaztam hazafelé. Anyám, folyamatosan ment a szivatás, élcelődés, néha már túlmenve azon a bizonyos határon...Mindenesetre lehalább nem unatkoztunk...Néhány szám a repertoárból:
- körömlakkal kikenni az alvó utitárs száját...kétszer is(Wallacy)
- körömlakkal kikenni az alvó utitárs lábujjkörmeit(Wallacy, Marysaluma)
- ezen dolgokról fényképet késziteni(Wallacy)
- Freetown, Bintumani Hotel: szellentéshangot utánozni, és utána felháborodottan felkiáltani, hogy "Zsolt!" és elhúzódni(Richard)
- a reptéren/repülőn szintén ez, meg kajával dobálás...előttük ültem három sorral...
Persze nemm hagytam magam:P A körömlakkot kivágtam a kocsiból menet közben, akkor kicsit lenyugodtak a kedélyek.:D Persze nem tudtam mindenre válaszolni, végülis hárman voltak egy ellen...
Szóval vissza Freetownhoz: hála az égnek, előre el volt rendezve minden dolog, küldtek értem segitőket, megvolt a légpárnásra is a jegy, csak a jattot kellett osztanom...A légpárnás másfél órás késéssel indult, szerencsére megvártak a taxival Freetownban(a repülő Lungin száll le, az meg egy tengeröböllel arrébb van), de a hotelben már bezárt a konyha, szóval az aranytartalékomat kellett kicsit megdézsmálni.
Másnap egy kis félreértés után - elvileg még egy éjszakát maradtam volna, de végül nem - mehettem a táborba. Hosszú volt. És nagyon meleg. A kocsiban 34-35 fok...Légkondi nem megy, szóval ablak le. A jobb karom lebarnult...
Vettek egy csomó cuccot, amit ki kellett vigyünk, meg egy autós GPS-t, hogy a kotrón legyen vizuális visszajelzés, hogy hol tartanak. Nos, nem tudom, hogy lesz-e.
Nissim volt az első, akivel találkoztam, kedvesen köszöntött, ahogy mindenki más is. Azonnal mentem is tenni a dolgom, azaz 4 óra körül, amikor mindenki letette a lantot és nekiláttam... Nem vagyok komplett:)
Hát, nem tudom, hogy lehet majd alaptérkép nélkül megoldani a dolgot, merthogy az nincs benne Sierra Leone-ról...Sőt Afrikáról is csak déli részről van valami...
Na, mindegy.
Másnap elég sokat izzadtam ezen, aztán leraktak elém egy adag tennivalót, azzal elszórakoztam még pénteken is, de legalább mostmár egy csomó függőbenn lévő dolgot lezártam...
Persze volt egy halom fúrási napló, amikor meg rákérdeztem, hogy miért nem küldték, Pasisi azt mondta, hogy azért, hogy tudjak pihenni. Kedves fickó,mondom.
Van egy új kollega, Robert Németországból, aki már 24 éve itt dolgozik, mármint Sierra Leone-ban...El lehet képzeli... Mesélte, hogy amikor a lázadók elfoglalták Freetownt, csak hatalmas szerencsének köszönhette, hogy megmenekült, de már a háború befejezése előtt visszajött...Nem semmi arc, egyébként mérnök.
Rögtön adott is munkát:) Ő fogja a hidat tervezni/épiteni, szóval kellettek neki térképek. Adtam neki:)
Közben elég nagy volt a feszültség, mert az üzemegységek leálltak, műszaki hiba miatt, akotró se ment jó ideig, amikor meg utóbbi elindult, le is égett benne valami, amire annó Brian nem hivta fel a figyelmünket, hogy azt olajjal fel kell tölteni... Emiatt Nissim ki is akarta rúgni az egyik filippinót, de még megvárta, hogy én mit mondok.
Nem tehetett róla Rhio, ez az igazság. Az olajszintellenőrző ablak le volt festve, és az oktatásunkkor sem merült fel ez a kérdés.
Elmondtam Nissimnek. Azt mondta, rendben, ezt tényleg igazságtalan lett volna.
Szóval megmenettettem Rhio-t a kirúgástól:)
Persze a kotró hetekig állni fog: a főpumpa csapágyazása ment szét, az meg egy nagyon nagy darab, félöklömnyi csapágygolyókkal és persze ebből nincs tartalék...
Aztán van egy új informatikusunk, Ismael, elég jó arcnak tűnik, tanulni akar GIS-t:) Ő is adott egy valag CISCO oktatóanyagot, meg hasonlókat, szóval ha most csak tanulni akarok, megtehetem, úgy egy-két évig:)
Mindenesetre a net sajna nagyon lassú lett most, minden bejelenetkezés percekig tart, ezt bizony ki kell optimalizálni...
Majd holnap megoldjuk...
25.-én kedden indultam vissza, most nem reggel, hanem 18:15-kor. Ez persze azzal járt együtt, hogy Londonban éjszakáztam, egy Holiday Inn-ben. szok szót nem kell rá veszetegetni, jó volt, tiszta és kényelmes szálloda. Pláne jó volt, hogy a cég fizette:)
Az kicsit erős, hogy a Heathrow-tól a szállodáig tartó kb 2 km-es útért 10 fontot fizettem, ami hátborzongatóan sok. El is döntöttem, hogy ez nem jó, másnap gyalog indultam vissza. Csakhogy ravasz módon gyalog egyszerűen nem találtam utat oda, kénytelen voltam leinteni egy taxit megint. Megspóroltam 5 fontot:) Persze bevasalom a cégen:)
Az utazás fáradalmait egy jó könyvvel sikerült enyhiteni, Richard Morgan: Valós Halál cimű cyberpunk/krimi regénye nemcsak hogy jól van megirva, és izgalmas is, de van magyar vonatkozása: a főhős neve Takeshi Kovacs, és elég sokat ir arról is, hogy bizony sokan nem jól ejtik, meg az előszóban is megemliti, hogy a Kovacs név honnan jött neki, meg hogy hogyan épitette fel a magyar hatásokat a regényben. A fickó angol, szóval nem egy irói álnév alatt lévő hazánkfia követte el.
Érdemes elolvasni. Egyébként Philip K. Dick dijas regény. Jó is.
Szóval este Freetown, a hajam meg ragacsos az izzadtságtól:) Erről jut eszembe, Ruucharddal, meg kedves családjával utaztam hazafelé. Anyám, folyamatosan ment a szivatás, élcelődés, néha már túlmenve azon a bizonyos határon...Mindenesetre lehalább nem unatkoztunk...Néhány szám a repertoárból:
- körömlakkal kikenni az alvó utitárs száját...kétszer is(Wallacy)
- körömlakkal kikenni az alvó utitárs lábujjkörmeit(Wallacy, Marysaluma)
- ezen dolgokról fényképet késziteni(Wallacy)
- Freetown, Bintumani Hotel: szellentéshangot utánozni, és utána felháborodottan felkiáltani, hogy "Zsolt!" és elhúzódni(Richard)
- a reptéren/repülőn szintén ez, meg kajával dobálás...előttük ültem három sorral...
Persze nemm hagytam magam:P A körömlakkot kivágtam a kocsiból menet közben, akkor kicsit lenyugodtak a kedélyek.:D Persze nem tudtam mindenre válaszolni, végülis hárman voltak egy ellen...
Szóval vissza Freetownhoz: hála az égnek, előre el volt rendezve minden dolog, küldtek értem segitőket, megvolt a légpárnásra is a jegy, csak a jattot kellett osztanom...A légpárnás másfél órás késéssel indult, szerencsére megvártak a taxival Freetownban(a repülő Lungin száll le, az meg egy tengeröböllel arrébb van), de a hotelben már bezárt a konyha, szóval az aranytartalékomat kellett kicsit megdézsmálni.
Másnap egy kis félreértés után - elvileg még egy éjszakát maradtam volna, de végül nem - mehettem a táborba. Hosszú volt. És nagyon meleg. A kocsiban 34-35 fok...Légkondi nem megy, szóval ablak le. A jobb karom lebarnult...
Vettek egy csomó cuccot, amit ki kellett vigyünk, meg egy autós GPS-t, hogy a kotrón legyen vizuális visszajelzés, hogy hol tartanak. Nos, nem tudom, hogy lesz-e.
Nissim volt az első, akivel találkoztam, kedvesen köszöntött, ahogy mindenki más is. Azonnal mentem is tenni a dolgom, azaz 4 óra körül, amikor mindenki letette a lantot és nekiláttam... Nem vagyok komplett:)
Hát, nem tudom, hogy lehet majd alaptérkép nélkül megoldani a dolgot, merthogy az nincs benne Sierra Leone-ról...Sőt Afrikáról is csak déli részről van valami...
Na, mindegy.
Másnap elég sokat izzadtam ezen, aztán leraktak elém egy adag tennivalót, azzal elszórakoztam még pénteken is, de legalább mostmár egy csomó függőbenn lévő dolgot lezártam...
Persze volt egy halom fúrási napló, amikor meg rákérdeztem, hogy miért nem küldték, Pasisi azt mondta, hogy azért, hogy tudjak pihenni. Kedves fickó,mondom.
Van egy új kollega, Robert Németországból, aki már 24 éve itt dolgozik, mármint Sierra Leone-ban...El lehet képzeli... Mesélte, hogy amikor a lázadók elfoglalták Freetownt, csak hatalmas szerencsének köszönhette, hogy megmenekült, de már a háború befejezése előtt visszajött...Nem semmi arc, egyébként mérnök.
Rögtön adott is munkát:) Ő fogja a hidat tervezni/épiteni, szóval kellettek neki térképek. Adtam neki:)
Közben elég nagy volt a feszültség, mert az üzemegységek leálltak, műszaki hiba miatt, akotró se ment jó ideig, amikor meg utóbbi elindult, le is égett benne valami, amire annó Brian nem hivta fel a figyelmünket, hogy azt olajjal fel kell tölteni... Emiatt Nissim ki is akarta rúgni az egyik filippinót, de még megvárta, hogy én mit mondok.
Nem tehetett róla Rhio, ez az igazság. Az olajszintellenőrző ablak le volt festve, és az oktatásunkkor sem merült fel ez a kérdés.
Elmondtam Nissimnek. Azt mondta, rendben, ezt tényleg igazságtalan lett volna.
Szóval megmenettettem Rhio-t a kirúgástól:)
Persze a kotró hetekig állni fog: a főpumpa csapágyazása ment szét, az meg egy nagyon nagy darab, félöklömnyi csapágygolyókkal és persze ebből nincs tartalék...
Aztán van egy új informatikusunk, Ismael, elég jó arcnak tűnik, tanulni akar GIS-t:) Ő is adott egy valag CISCO oktatóanyagot, meg hasonlókat, szóval ha most csak tanulni akarok, megtehetem, úgy egy-két évig:)
Mindenesetre a net sajna nagyon lassú lett most, minden bejelenetkezés percekig tart, ezt bizony ki kell optimalizálni...
Majd holnap megoldjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése