Átköltözés, Children of men. Az egyik még vasárnap volt. És az a film. Nekem nagyon tetszett; aki még nem látta, annak ajánlom. Egy elég jól összerakott sci-fi(nem az az űrhajós típus), nem is akarok semmilyen poént lelőni.
A nap maga - mármint a hétfő - sok meglepetést nem tartogatott, piszkálgattam a térképeket, javítgattam a hibákat, aztán Nissim újabb kérésére kimentem a kotró összerakásához. Maradjunk annyiban, hogy óriási egy szerkezet. hat darab 15m x 1.2m acéltartályon úszik, a hossza kb 30m körül van, a teljes szélessége nagyjából 10m, és nagyjából 14m mélyre ér le...
És én ezt vezetni fogom...
Ahogy ott nézegettem, odajött Brian - aki a gyártó cég tulaja és finoman kifejezte nemtetszését a helyi munkaerő józan eszével kapcsolatban. Ugyanis az egyik tartályt úgy hozta helyzetbe a társaság, hogy először odahúzta az eddig összszerelt részekhez, ott megemelték a daruval és megforgatták. Munkabiztonsági szempontból csupán a józan észt figyelembe véve sem ott balettozok egy ekkora cuccal, ahol a terület tele emberekkel meg a félig összszerelt további részekkel. Akinek magyarázni kell, hogy miért, az ne dolgozzon ilyen helyen:P
No, végül mivel segíteni nem tudtam, visszamentem és folytattam a dolgom.
Aztán Nissim újra megtalált.
Az üzemegységgel szemközt - ez egyébként úgy építették, hogy egy teljes dombot letaroltak(domb=60m) többé-kevésbé - van egy nagyon mély kis, mondjuk úgy tó. Ilyenkor, az esős évszakban összeköttetésben van a Bafival és igen, menjünk már rá gyorsan mérni. Meg hogy majd Efri megmutatja, hoyg hol van.
Persze erre nem volt szükség.
Hector nem volt teljesen elájulva a dologtól, azt kérdezte, hogy jövő héten jó lesz-e, én erre csak annyit mondtam, hogy ez Nissim közvetlen kérése, erre ő azt, hogy akkor holnap reggel. Kell hozzá egy pár munkás, meg az Unimog, nameg persze a szonár is. Meg én.
Én mindíg készen állok, haha:)
Akkor rávettem magam, hogy összekészítsem a dolgot, nagyjából ez volt az utolsó munkajellegű tevékenységem hétfőre, igaz, ez már estére esett. Közben megemlítettem Liznek, hogy a konténeremben nem megy a légkondi ezért átpaterolt Jaques 3 hétre kiürülő szobájába. Jaques épp ma ment szabira és adott egy csomag biltont, aminek nagyon megörültem. Úgy tűnik megkedvelt.
Remélem jól fogja magát érezni otthon.
És átköltöztem.
A konténer csak üres volt.
Ez a szoba meg rideg. Épített téglaépület. Belül fehérre meszelve.
Oké, mostmár nem ázok el, ha reggel esik az eső, mert ez az irodákkal együtt és egybe épült, három ajtónyira vagyok összesen.
Jaques persze cigizett. Bent is. Ezt tisztán lehetett érezni másfél óra szellőztetés után is.
Ja, igen elsőre nem tudtam melyik az ajtóm, és véletlenül benyitottam Brian szobájába.
Ami zárva volt.
Zavaromban nem is tudtam mi legyen, de nem lett gond, szóltam Liznek, és az egyre szaporodó filippínó közösségünk egy tagja kisegített, helyrehozta a zárat.
Mondjuk az vicces volt, hogy Liz megjegyezte, hogy "Pakisztánban így mentek be az ajtón?!", na ezen jót röhögtünk:) Rámragad ez a dolog...
Aztán lehűtöttem 18 fokra a szobát, és alvás.
Persze másnap, kedden nem mentünk mérni, Hector nem tud osztódni, ugyanis. Persze el tudtam foglalni magam, a nyakamba löktek egy nagy adag fúrási naplót, és hadd szóljon.
Nissim megnyugtatott, hogy 2-3 napon belül kell a dolog, Hector meg letette a nagyesküt, hogy szerda délelőtt megyünk.
Jó.
Utána Daniel Chen bejött az irodámba, mert Nissim megbeszélést tartott a kantinban. Na ebből jóféle kínlódás lett a nettel. A másik gépben még ment, a kábelt átdugva a laptopba már nem, sőt, visszadugva az asztali gépbe sem. Kínlódtam vele egy keveset, majd feladtam. Meghaladja a tudásom.
Közben azért kiderült, hogy ő is járt Magyarországon egyszer, a Pepsinél dolgozott akkor. Meg egy olyan kibucban dolgozott Izraelben, amit magyarok építettek. Onnan jött elő, hogy a dolgait végül az én gépemről intézte, azon meg magyar a Firefox. na, fordíthattam, hogy mi az a "Tallózás", meg ilyenek.
Utána letudtam egy pár telefont, aztán kaja, család.
Csörög az ágyam.
Nincs mese, alvás.
A nap maga - mármint a hétfő - sok meglepetést nem tartogatott, piszkálgattam a térképeket, javítgattam a hibákat, aztán Nissim újabb kérésére kimentem a kotró összerakásához. Maradjunk annyiban, hogy óriási egy szerkezet. hat darab 15m x 1.2m acéltartályon úszik, a hossza kb 30m körül van, a teljes szélessége nagyjából 10m, és nagyjából 14m mélyre ér le...
És én ezt vezetni fogom...
Ahogy ott nézegettem, odajött Brian - aki a gyártó cég tulaja és finoman kifejezte nemtetszését a helyi munkaerő józan eszével kapcsolatban. Ugyanis az egyik tartályt úgy hozta helyzetbe a társaság, hogy először odahúzta az eddig összszerelt részekhez, ott megemelték a daruval és megforgatták. Munkabiztonsági szempontból csupán a józan észt figyelembe véve sem ott balettozok egy ekkora cuccal, ahol a terület tele emberekkel meg a félig összszerelt további részekkel. Akinek magyarázni kell, hogy miért, az ne dolgozzon ilyen helyen:P
No, végül mivel segíteni nem tudtam, visszamentem és folytattam a dolgom.
Aztán Nissim újra megtalált.
Az üzemegységgel szemközt - ez egyébként úgy építették, hogy egy teljes dombot letaroltak(domb=60m) többé-kevésbé - van egy nagyon mély kis, mondjuk úgy tó. Ilyenkor, az esős évszakban összeköttetésben van a Bafival és igen, menjünk már rá gyorsan mérni. Meg hogy majd Efri megmutatja, hoyg hol van.
Persze erre nem volt szükség.
Hector nem volt teljesen elájulva a dologtól, azt kérdezte, hogy jövő héten jó lesz-e, én erre csak annyit mondtam, hogy ez Nissim közvetlen kérése, erre ő azt, hogy akkor holnap reggel. Kell hozzá egy pár munkás, meg az Unimog, nameg persze a szonár is. Meg én.
Én mindíg készen állok, haha:)
Akkor rávettem magam, hogy összekészítsem a dolgot, nagyjából ez volt az utolsó munkajellegű tevékenységem hétfőre, igaz, ez már estére esett. Közben megemlítettem Liznek, hogy a konténeremben nem megy a légkondi ezért átpaterolt Jaques 3 hétre kiürülő szobájába. Jaques épp ma ment szabira és adott egy csomag biltont, aminek nagyon megörültem. Úgy tűnik megkedvelt.
Remélem jól fogja magát érezni otthon.
És átköltöztem.
A konténer csak üres volt.
Ez a szoba meg rideg. Épített téglaépület. Belül fehérre meszelve.
Oké, mostmár nem ázok el, ha reggel esik az eső, mert ez az irodákkal együtt és egybe épült, három ajtónyira vagyok összesen.
Jaques persze cigizett. Bent is. Ezt tisztán lehetett érezni másfél óra szellőztetés után is.
Ja, igen elsőre nem tudtam melyik az ajtóm, és véletlenül benyitottam Brian szobájába.
Ami zárva volt.
Zavaromban nem is tudtam mi legyen, de nem lett gond, szóltam Liznek, és az egyre szaporodó filippínó közösségünk egy tagja kisegített, helyrehozta a zárat.
Mondjuk az vicces volt, hogy Liz megjegyezte, hogy "Pakisztánban így mentek be az ajtón?!", na ezen jót röhögtünk:) Rámragad ez a dolog...
Aztán lehűtöttem 18 fokra a szobát, és alvás.
Persze másnap, kedden nem mentünk mérni, Hector nem tud osztódni, ugyanis. Persze el tudtam foglalni magam, a nyakamba löktek egy nagy adag fúrási naplót, és hadd szóljon.
Nissim megnyugtatott, hogy 2-3 napon belül kell a dolog, Hector meg letette a nagyesküt, hogy szerda délelőtt megyünk.
Jó.
Utána Daniel Chen bejött az irodámba, mert Nissim megbeszélést tartott a kantinban. Na ebből jóféle kínlódás lett a nettel. A másik gépben még ment, a kábelt átdugva a laptopba már nem, sőt, visszadugva az asztali gépbe sem. Kínlódtam vele egy keveset, majd feladtam. Meghaladja a tudásom.
Közben azért kiderült, hogy ő is járt Magyarországon egyszer, a Pepsinél dolgozott akkor. Meg egy olyan kibucban dolgozott Izraelben, amit magyarok építettek. Onnan jött elő, hogy a dolgait végül az én gépemről intézte, azon meg magyar a Firefox. na, fordíthattam, hogy mi az a "Tallózás", meg ilyenek.
Utána letudtam egy pár telefont, aztán kaja, család.
Csörög az ágyam.
Nincs mese, alvás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése