No, a tegnapi napról csak annyit, hogy összesen 8 generátorleállás volt, csúcsot döntöttünk, na erre iszunk. Oké, inkább nem:)
Jó hír a virágok kedvelőinek: mondjuk édesanyámnak:), hogy tudok majd szedni mindenféle magvakat, mert jónéhány kellemes kinézetű zöld már magvakat hoz; minden nap ott megyek el mellettünk, leellenőrzöm a kezemmel, hogy a magtokmány eléggé száraz-e. Már alakul.:)
A mai napról: végre eljutottam addig, hogy tudjunk menni a folyóra. Ketten kísértek el, no volt vígasság, mondhatom; megérezték, hogy milyen, ha a főnök kekec...
Oké, most akkor újra...menjünk vissza, egy kicsit közelebb...lassabban...gyorsabban...oké, fordulj...várj, a másik irányba...
Van ennek egy jó kimenetele is, mégpedig a végeredmény nevű dolog. Most úgy ment minden, ahogy szerettem volna(nagyjából)(tudom, volnának, akik itt vágnának szájon:P) és hamar végeztünk. A szonár megváltoztatott felfüggesztése nagyon jól vizsgázott, nagyjából dupla olyan sebességgel is jó mérési eredményeket kaptunk. No, persze a kiértékelés még hátra van...
Aztán megpróbáltam becsülettel összerakni a híd papírjait. fél nyolcra végeztem, ebben benne van 2 leállás a generátor miatt. Martin - aki karbantartja - megígérte, hogy ha most reggelig leáll, nekem adja a fizuját. Mire én: úriember vagyok, biztosra nem fogadok, ezen jót röhögtünk.
Meg beszélgettünk arról is, hogy Mani Paquiao, a fülöp-szigeteki bokszoló nagyon elverte a "Golden Boy"-t, azaz Oscar De La Hoya-t. Mivel nagyon bírom Paquiaot, mert hihetetlenül bokszol(sok nagyképű latino hülyegyereket vert meg már nagyon, ami külön szimpatikussá teszi), a filippínóknál jó vagyok:)
Na, szóval nem volt egyszerű menet, a híd cuccait összerakni, közben váltottam egy kicsit Richarddal, na neki most nemcsak a bánya okoz problémát...Erről ennyit.
Vacsorakor többen kérdezgették a mérések eredményét, szóval megvan az adrenalin, hogy holnapra meglegyen. Meg is lesz.
Tolok a hallójárataimba egy kis VHK-t, és hadd szóljon:)
Jó hír a virágok kedvelőinek: mondjuk édesanyámnak:), hogy tudok majd szedni mindenféle magvakat, mert jónéhány kellemes kinézetű zöld már magvakat hoz; minden nap ott megyek el mellettünk, leellenőrzöm a kezemmel, hogy a magtokmány eléggé száraz-e. Már alakul.:)
A mai napról: végre eljutottam addig, hogy tudjunk menni a folyóra. Ketten kísértek el, no volt vígasság, mondhatom; megérezték, hogy milyen, ha a főnök kekec...
Oké, most akkor újra...menjünk vissza, egy kicsit közelebb...lassabban...gyorsabban...oké, fordulj...várj, a másik irányba...
Van ennek egy jó kimenetele is, mégpedig a végeredmény nevű dolog. Most úgy ment minden, ahogy szerettem volna(nagyjából)(tudom, volnának, akik itt vágnának szájon:P) és hamar végeztünk. A szonár megváltoztatott felfüggesztése nagyon jól vizsgázott, nagyjából dupla olyan sebességgel is jó mérési eredményeket kaptunk. No, persze a kiértékelés még hátra van...
Aztán megpróbáltam becsülettel összerakni a híd papírjait. fél nyolcra végeztem, ebben benne van 2 leállás a generátor miatt. Martin - aki karbantartja - megígérte, hogy ha most reggelig leáll, nekem adja a fizuját. Mire én: úriember vagyok, biztosra nem fogadok, ezen jót röhögtünk.
Meg beszélgettünk arról is, hogy Mani Paquiao, a fülöp-szigeteki bokszoló nagyon elverte a "Golden Boy"-t, azaz Oscar De La Hoya-t. Mivel nagyon bírom Paquiaot, mert hihetetlenül bokszol(sok nagyképű latino hülyegyereket vert meg már nagyon, ami külön szimpatikussá teszi), a filippínóknál jó vagyok:)
Na, szóval nem volt egyszerű menet, a híd cuccait összerakni, közben váltottam egy kicsit Richarddal, na neki most nemcsak a bánya okoz problémát...Erről ennyit.
Vacsorakor többen kérdezgették a mérések eredményét, szóval megvan az adrenalin, hogy holnapra meglegyen. Meg is lesz.
Tolok a hallójárataimba egy kis VHK-t, és hadd szóljon:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése