A munka részéről inkább nem beszélnék: az ugyan az volt, épp ezért nehéz ezekről a napokról bármit irni. Reggel kelek, ha szerencsés vagyok, akkor tudok beszélni a családdal, akik most többet járnak a fejemben, még a szokásosnál is, mivel előbb Maja volt lázas, igaz az oltástól, most pedig Dancó az, aki napok óta küzd a lázzal, állitólag mandulagyulladása van. Nehéz, illetve még nehezebb ilyenkor a munkára koncentrálni...Ugye a karácsony is a nyakunkon, ami most inkább teher, de ezt hagyjuk.
Szóval a munkarésze semmi. Két emlitésre méltó dolog történt az elmúlt napokban:
- Beszélgettem egy jót Richarddal, aki kedves feleségével karöltve le akart itatni. Oké, elfogadtam az italt - valamit összeöntögetett, valszeg narancsos vodka volt, meg ki tudja mi - de végül nem sikerült a gonosz tervük, mert szinjózan maradtam.:) Megbeszéltük, hogy mennyire szivás most, hogy nem azt kell csináljuk, amihez értünk, hanem teljesen más dolgokat. Eléggé kinos, hogy még ő is...
- 23.-án este Fenima(nem Femina, ahogy többeknek mondtam korábban), szóval Fenimában volt az Annual Progress Award, ami gyk egy buli, némi "legjobb munkás" dijkiosztóval egybekötve. Ishmaellel mentem, az új IT fickóval, és bár erősen mondogatta, hogy 9 előtt nem érdemes rá se gondolni, csak odamentünk 8-ra, azaz a meghirdetett kezdésre. Na, ja, 9 után indult be az élet. Kell nekem okoskodni. Nem mintha addig nem történt volna semmi - az összes gyerek, aki a környéken bandázott, körbevett, megfogták a kezem, meg kiabálták, hogy "fehér ember" - ja magyarul:)(angolul, nyilván), aztán az egyik munkásunk húzott egy demarkációs vonalat, és nem engedte át őket rajta. Aranyosak voltak, na. Szóval egy kicsit később beindult a buli, senkit se kellett noszogtatni, hogy táncoljon - én nem táncoltam - viszont legalább negyven emberrel fotózkodtam, nem csak a munkásainkkal, hanem akinek csak az eszébe jutott, elmart egy fotóst - mászkált ott vagy három - meg a célszemélyt, akivel egy fotón szerepelni óhajtott - ez esetben engem - és hajrá.
Aminek nagyon örültem, hogy nem akaszkodtak a "könnyű csajok" rám, bár ez erősen köszönhető volt annak is, hogy testőröket alkalmaztam - Junior és Ishmael:)
Nem maradtam sokáig, 11-kor csörgött a pizsama, mentem is.
Mondjuk nagyon rosszul aludtam, de ez egy másik kérdés.
2 megjegyzés:
N'govo!
Azaz: Boldog karit, öcsém!
Készülj mert megyek ki hozzátok Valerijjel szilveszterezni!!
Nabaz+.
Gyertek, vaze:) Val úgyis részeg lesz olyan rövid idő alatt, ami a Higgs-bozon elpárolgásához kell(gyengébbek kedvéért: nagyon-nagyon rövid idő), oszt utána beb*szunk:)
ja, Kellemes Karácsonyt nektek is. A mai bejegyzésben majd úgyis köszöntök mindenkit, nade
Megjegyzés küldése