Azaz a semmittevés második napja. Valamilyen szinten nem rossz dolog ez, mert talán volna esélyem némi okosodásra, persze semmi sem megy úgy, ahogy eltervezem... Ritka az olyan, sajna. Rájöttem, hogy ebben is az azonnal csinálom a legjobb módszer. Igaz, hogy kissé rendben kell lenni hozzá agyban, de legalább kihívás. Csak ne lenne ez a szék ilyen kényelmetlen...:)
Szóval reggel már húztam is az odúmba, ahol Dancó fiam legalább négy darab Moby Dick-et rajzoltatott velem, és ez jó is volt:) Hajcsár a gyerek: "Még egy Moby Dick-et apa!" én meg karcolom, mint az őrült.
Mint minden jónak, ennek is vége szakadt, mertugye Efri is itt dolgozik ebben a konténerben, uszkve kétszer egy hónapban, az elsejétől tizenötödikéig, aztán tizenötödikétől a hónap végéig... Legalábbis így tűnik,még nem volt olyan nap, amikor ne jött volna be, és töltött volna el itt egy-két órácskát. Oké, dolgozik, ha nem zargatják, csendben van. Csakhogy a pénzekért felelős, ő fizeti a helyieket. Kissé ki is van velük, mert állandóan jönnek pénzért kuncsorogni, különféle érdekes történetekkel próbálják meghatni Efrit...Na ilyenkor türelmetlen. És hangos.
No, mindegy.
Bírkóztam a géppel,mert sorozatosan kifagyott. Reggeliztem. Valerij kicipelt mérni, na, ez még jól is esett,nem is beszélve arról, hogy van szeme az öregnek a dolgokhoz, úgy professzinálisan, mint emberileg. Tudja, hogy rá vagyok gyógyulva a fotózásra, észrevett egy jó kis virágzó akáciát, odacipelt, mondván jó célpont fotózni...Hát, az...Talán fel is rakom a fotókat:P
Utána két térképet kért, meg a gödörről készített fotókat, azokkal elszórakoztam, mire a megfelelő színeket ki tudtam találni a vörös színt mellőző monitoron...
Jött Liz is, hogy neki meg kellene a számlám, mert ő intézi a leadásukat, gyorsan mentem és odaadtam neki, átmásolta, épp adta vissza amikor valami nekivágódott a nyakamnak és egy szúrást éreztem.
Egy kb 2.5cm-es szép fekete, sárga potrohvégű darázs volt a bűnös. Nem csináltam semmit, nem hessegettem, nem voltam befújva virág illatú dezodorral. Szerencsére Liz a doki:), szóval rögtön megnézte, elmentünk a "klinikára" és kaptam egy Kortizont. Nem mintha allergiás volnék rá. 3 éves koromban merő brahiból, meg kíváncsiságból felpiszláltam egy kasnyi méhet. Katona nagyapám marékszámra szedte le rólam a méheket. Nem lett semmi bajom.
Most se. Fel se dagadt,igaz, csak "odavágott", szóval nem eresztette belém az egész dózist.
Aztán szólt Bea mailben, hogy biza megvette a fényképezőt:) El is feledkeztem erről a kis incidensről:)
Egy Olympos SP-510UZ, elég jónak tűnik:) Bele kell tanulni a használatába, de nem lesz vele gond. Amit Bea eddig átküldött képeket, azokon feltűnő, hogy nagyon természetesek a színek.
Utána egy kis ebédre váltottam, aztán be a konténerbe, hogy ott nézzem meg az Alexander végét, nos, ehhez még kevés az angolom...Aztán jött egy kis laposodó színuszjel, azaz hunytam egyet, majd megnéztem a Charlie és a Csokigyárat, ami nagységrendekkel érthetőbb volt nekem.
Utána Harolddal leegyeztettem, hogy hogyan ütjük nyélbe az üzletet, külső merevlemez, meg USB kulcs tekinetében. Már nem kérte, hogy vegyek le pénzt, hanem azt mondta, hogy mail-ben átküldi az árakat, és dönthetek, hogy mi kell, mi nem...Azt is kértem, hogy nézzen laptopot is, de azt csak a kíváncsiság miatt. Fizetni meg még egyszerűbb lesz, mert csak átutaljuk és minden rendben...
Szóval ez jól alakult. Utána a gépet masszíroztam, mert csak nem akarnak múlni a fagyások, aztán inkább beszélgettem a családdal, vacsoráztam, doboltam egyet Daniel-Louw-al, akinek úgy tűnik, formális képzettsége van a dologban, szóval még akár tanulhatok is tőle...
Aztán Bea, egyeztettük óráinkat:)
Most pedig tanulok egy kicsit:)
Szóval reggel már húztam is az odúmba, ahol Dancó fiam legalább négy darab Moby Dick-et rajzoltatott velem, és ez jó is volt:) Hajcsár a gyerek: "Még egy Moby Dick-et apa!" én meg karcolom, mint az őrült.
Mint minden jónak, ennek is vége szakadt, mertugye Efri is itt dolgozik ebben a konténerben, uszkve kétszer egy hónapban, az elsejétől tizenötödikéig, aztán tizenötödikétől a hónap végéig... Legalábbis így tűnik,még nem volt olyan nap, amikor ne jött volna be, és töltött volna el itt egy-két órácskát. Oké, dolgozik, ha nem zargatják, csendben van. Csakhogy a pénzekért felelős, ő fizeti a helyieket. Kissé ki is van velük, mert állandóan jönnek pénzért kuncsorogni, különféle érdekes történetekkel próbálják meghatni Efrit...Na ilyenkor türelmetlen. És hangos.
No, mindegy.
Bírkóztam a géppel,mert sorozatosan kifagyott. Reggeliztem. Valerij kicipelt mérni, na, ez még jól is esett,nem is beszélve arról, hogy van szeme az öregnek a dolgokhoz, úgy professzinálisan, mint emberileg. Tudja, hogy rá vagyok gyógyulva a fotózásra, észrevett egy jó kis virágzó akáciát, odacipelt, mondván jó célpont fotózni...Hát, az...Talán fel is rakom a fotókat:P
Utána két térképet kért, meg a gödörről készített fotókat, azokkal elszórakoztam, mire a megfelelő színeket ki tudtam találni a vörös színt mellőző monitoron...
Jött Liz is, hogy neki meg kellene a számlám, mert ő intézi a leadásukat, gyorsan mentem és odaadtam neki, átmásolta, épp adta vissza amikor valami nekivágódott a nyakamnak és egy szúrást éreztem.
Egy kb 2.5cm-es szép fekete, sárga potrohvégű darázs volt a bűnös. Nem csináltam semmit, nem hessegettem, nem voltam befújva virág illatú dezodorral. Szerencsére Liz a doki:), szóval rögtön megnézte, elmentünk a "klinikára" és kaptam egy Kortizont. Nem mintha allergiás volnék rá. 3 éves koromban merő brahiból, meg kíváncsiságból felpiszláltam egy kasnyi méhet. Katona nagyapám marékszámra szedte le rólam a méheket. Nem lett semmi bajom.
Most se. Fel se dagadt,igaz, csak "odavágott", szóval nem eresztette belém az egész dózist.
Aztán szólt Bea mailben, hogy biza megvette a fényképezőt:) El is feledkeztem erről a kis incidensről:)
Egy Olympos SP-510UZ, elég jónak tűnik:) Bele kell tanulni a használatába, de nem lesz vele gond. Amit Bea eddig átküldött képeket, azokon feltűnő, hogy nagyon természetesek a színek.
Utána egy kis ebédre váltottam, aztán be a konténerbe, hogy ott nézzem meg az Alexander végét, nos, ehhez még kevés az angolom...Aztán jött egy kis laposodó színuszjel, azaz hunytam egyet, majd megnéztem a Charlie és a Csokigyárat, ami nagységrendekkel érthetőbb volt nekem.
Utána Harolddal leegyeztettem, hogy hogyan ütjük nyélbe az üzletet, külső merevlemez, meg USB kulcs tekinetében. Már nem kérte, hogy vegyek le pénzt, hanem azt mondta, hogy mail-ben átküldi az árakat, és dönthetek, hogy mi kell, mi nem...Azt is kértem, hogy nézzen laptopot is, de azt csak a kíváncsiság miatt. Fizetni meg még egyszerűbb lesz, mert csak átutaljuk és minden rendben...
Szóval ez jól alakult. Utána a gépet masszíroztam, mert csak nem akarnak múlni a fagyások, aztán inkább beszélgettem a családdal, vacsoráztam, doboltam egyet Daniel-Louw-al, akinek úgy tűnik, formális képzettsége van a dologban, szóval még akár tanulhatok is tőle...
Aztán Bea, egyeztettük óráinkat:)
Most pedig tanulok egy kicsit:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése