Megint a tegnap estével folytatom, de ez nem lesz olyan "izgalmas", mint a tegnapi, semmi extra, csupán Daniel-Louw.
Este, amikor mentem volna lefeküdni, nos bemenetem a kantinba, hogy leellenőrizzem az ottani gépet és ott volt Daniel-Louw. Teljesen fel volt háborodva azon, hogy estig dolgozok(...) és kitalálta, hogy a mai napon egész nap vele leszek az üzemben, hogy lássam miért vagyok itt... Nyilván kissé már kapatos volt, de végig tiszta a gondolkodása...
Másnap reggel így is tettem, gyorsan beszélgettem egy kicsit a családdal, kaptam is kritikát a kisfiamtól, hogy nem lett jó a bálna, mert hiányzik az uszonya...
Utána pedig vártam, teljes harci öltözetben, kalap, GPS, fényképező, hosszú nadrág, bakancs, ahogy kell. Volt rajtam póló is, a sikítozó rajongókat elkerülendő:P
Megjött, szerintem nem nagyon emlékezett a tegnap estére, az ilyen helyzet pedig kínos. Megtettem a lépéseket, beültem mögé a kocsiba, valszeg derengett neki valami, mert mormogott valamit a bajsza alatt, hogy na akkor mehetünk, és így is lett.
Az üzem...hmm, érdekes volt. Szidták a gépeket, a főnököket, akik nem megfelelő felszerelést vásároltak, meg ilyenek. A reverz gravitációs szeparátorral volt a gondjuk, ha valakit érdekel... No, elnézegettem a dolgokat, de engem inkább a gyémántválogató érdekelt volna, de ott meg valami beledöglött - valszeg egy madár - a töltőcsőbe, úgyhogy inkább nem mentem be:)
Aztán kilenc után visszajöttünk és összesen ennyi volt az üzem bemutatása.
Nem is zavart, mert reggel már eleve szorító fejfájással ébredtem, aztán szépen kifejlődött egy kis végtagnehézség, meg enyhe szédülés, álmosság. Simán le is vert a lábamról valamikor 11 után, nem igazán értettem, kissé elkenődtem, hogy affene, csak elkaptam a maláriát...Nyugi, nem az volt:) Nem is tudom, hogy meddig kínlódtam, de legalább két órát, majd összeszedtem magam, és kimentem enni. Az jól esett, meg a két bögre tea, jó cukrosan, tejesen, az egy kicsit helyrerakott. Nem beszélve arról, hogy hoztak mangót...Hát, igen, ez valami nagyon finom. Aki még nem evett, valami zamatos, lédús kemény husú őszibarackot, némi enyhe muskotályos szőlővel...Nagyon frissítő, szóval majd megint váltok egy kis pénzt és vetetek magamnak...
Utána úgy döntöttem, hogy kimegyek mérni, mert van mit, mentem, hogy megkérdezzem, hogy nincs-e egy szabad sofőr. Liz-től kérdeztem, meg is említettem neki, hogy mintha kezdenék megbetegedni. Elmondtam a tüneteket, az első kérdése az volt, hogy iszok-e eleget...Igen, kicsike kiszáradás... És mivel sofőr nem volt, Daniel-Louw ideadta a vadiúj Toyota Hilux kulcsát. Menjek:)
Eléggé hiányzott már a vezetés, nem is beszélve, hogy ez ugye egy négykerékhajtású, mondhatnánk terepjáró:)
No, nem is siettem vissza, és közben megittam egy palack vizet...Magamhoz is tértem. Utána már csak a vacsi volt hátra, meg esgy SMS Beától, hogy a gép nem megy, valamit kiír...Hurrá. Gyorsan válaszoltam, de nem volt olyan egyszerű a dolog...Gyorsan megvacsoráztam, ami kifejezetten jó volt, mert csirkebarbecue, ami naaagyon jól esett, nomeg a gyümölcssali:)
Utána felhívtam őket és sajna kiderült, hogy valamelyik USB túláramot kap, nem indul el a gép. Ez egyszerűen hangzik, de több, mint negyven percbe került, mire kiderült számomra... Nem jó hír... Utána már csak egy rövid, de annál velősebb szélvihar színesítette a napomat, majd ezt befejezve elmentem a konténerembe:)
Este, amikor mentem volna lefeküdni, nos bemenetem a kantinba, hogy leellenőrizzem az ottani gépet és ott volt Daniel-Louw. Teljesen fel volt háborodva azon, hogy estig dolgozok(...) és kitalálta, hogy a mai napon egész nap vele leszek az üzemben, hogy lássam miért vagyok itt... Nyilván kissé már kapatos volt, de végig tiszta a gondolkodása...
Másnap reggel így is tettem, gyorsan beszélgettem egy kicsit a családdal, kaptam is kritikát a kisfiamtól, hogy nem lett jó a bálna, mert hiányzik az uszonya...
Utána pedig vártam, teljes harci öltözetben, kalap, GPS, fényképező, hosszú nadrág, bakancs, ahogy kell. Volt rajtam póló is, a sikítozó rajongókat elkerülendő:P
Megjött, szerintem nem nagyon emlékezett a tegnap estére, az ilyen helyzet pedig kínos. Megtettem a lépéseket, beültem mögé a kocsiba, valszeg derengett neki valami, mert mormogott valamit a bajsza alatt, hogy na akkor mehetünk, és így is lett.
Az üzem...hmm, érdekes volt. Szidták a gépeket, a főnököket, akik nem megfelelő felszerelést vásároltak, meg ilyenek. A reverz gravitációs szeparátorral volt a gondjuk, ha valakit érdekel... No, elnézegettem a dolgokat, de engem inkább a gyémántválogató érdekelt volna, de ott meg valami beledöglött - valszeg egy madár - a töltőcsőbe, úgyhogy inkább nem mentem be:)
Aztán kilenc után visszajöttünk és összesen ennyi volt az üzem bemutatása.
Nem is zavart, mert reggel már eleve szorító fejfájással ébredtem, aztán szépen kifejlődött egy kis végtagnehézség, meg enyhe szédülés, álmosság. Simán le is vert a lábamról valamikor 11 után, nem igazán értettem, kissé elkenődtem, hogy affene, csak elkaptam a maláriát...Nyugi, nem az volt:) Nem is tudom, hogy meddig kínlódtam, de legalább két órát, majd összeszedtem magam, és kimentem enni. Az jól esett, meg a két bögre tea, jó cukrosan, tejesen, az egy kicsit helyrerakott. Nem beszélve arról, hogy hoztak mangót...Hát, igen, ez valami nagyon finom. Aki még nem evett, valami zamatos, lédús kemény husú őszibarackot, némi enyhe muskotályos szőlővel...Nagyon frissítő, szóval majd megint váltok egy kis pénzt és vetetek magamnak...
Utána úgy döntöttem, hogy kimegyek mérni, mert van mit, mentem, hogy megkérdezzem, hogy nincs-e egy szabad sofőr. Liz-től kérdeztem, meg is említettem neki, hogy mintha kezdenék megbetegedni. Elmondtam a tüneteket, az első kérdése az volt, hogy iszok-e eleget...Igen, kicsike kiszáradás... És mivel sofőr nem volt, Daniel-Louw ideadta a vadiúj Toyota Hilux kulcsát. Menjek:)
Eléggé hiányzott már a vezetés, nem is beszélve, hogy ez ugye egy négykerékhajtású, mondhatnánk terepjáró:)
No, nem is siettem vissza, és közben megittam egy palack vizet...Magamhoz is tértem. Utána már csak a vacsi volt hátra, meg esgy SMS Beától, hogy a gép nem megy, valamit kiír...Hurrá. Gyorsan válaszoltam, de nem volt olyan egyszerű a dolog...Gyorsan megvacsoráztam, ami kifejezetten jó volt, mert csirkebarbecue, ami naaagyon jól esett, nomeg a gyümölcssali:)
Utána felhívtam őket és sajna kiderült, hogy valamelyik USB túláramot kap, nem indul el a gép. Ez egyszerűen hangzik, de több, mint negyven percbe került, mire kiderült számomra... Nem jó hír... Utána már csak egy rövid, de annál velősebb szélvihar színesítette a napomat, majd ezt befejezve elmentem a konténerembe:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése