Nos, a tegnap estével folytatom, amikor nekiindultam, hogy a konténeremben megnézzem a Planet Earth-öt, gondoltam előtte benézek a kantinba. Az előtető nem égett a neon, azaz teljesen sötét volt, mivel a kantin ajtaja is zárva volt. Ahog yközeledte az ajtóhoz, olyan hangra lettem figyelmes, mintha valaki egy seprűt húzna a járólapon. Ekkor már az ajtónál jártam, kezemben a kilinccsel, lenéztem a lábam elé.
Valamennyi fény azért odaesett valahonnan; nem mintha elég lett volna ahhoz, hogy tisztán lássak, de mégsem volt vaksötét. Ahogy lenéztem, rögtön meg is merevedtem, és egy óvatos mozdulattal kinyitottam az ajtót. Az lassan kinyílott, a lábam előtt meg egy elég rémült arcot vágó, másfél méter körüli, acélszürke testű, a hasán narancssárga foltokat viselő kígyó nézett rám, és szélsebesen elmenekült a teraszon lévő kanapé mögé. A kantinban csak Hector volt éppen, mondtam neki, hogy kígyó, elég nagy! Erre előkapott egy golfütőt, és odasietett. A kígyó épp akkor sikott ki a kanapé mögül, a kijárat irányába.
Hector, ahogy meglátta, azonnal eltakarta a szemét, és csak ennyit mondott:
Köpködő kobra...
Én eddig lelkesen bámultam, ezután már én is a szemem elé kaptam a kezemben lévő papírokat.
Szerencsére a kobra nem volt köpködős kedvében, el is menekült...Utána még kerestük, de nem találtuk.
Hogy miért is kerestük?
Nagyon nem lenne jó, ha itt valakit merő félreértésből megköpködne...Mindenesetre eltűnt.
Én utána még megnéztem a Planet Earth-öt, meg olvasgattam egy kicsit, és aludtam,mint a tej.
Ma reggel persze beszámoltam a családnak, hát Bea nem volt elragadtatva, mit mondjak. Mondjuk én se lettem volna az ő helyében.
Ja, ha valaki esetleg azt találná mondani, hogy errefelé nem is élnek köpködő kobrák, azt ezennel ki kell ábrándítsam, mert sajna a kobrák nem olvassák a róluk írott könyveket, így nem tudhatják, hogy merre is lehet csak élniük.:)
Hector kérdezte reggel,, hogy nem voltak rémálmaim? Én csak néztem,mint Bálám szamara: mi a bánattól lett volna? Én akartam látni egy kobrát, na, megkaptam. És rögtön egy köpködőt, és megúsztam:) Csak azt bántam, hogy a fényképezőm nem volt nálam...
Mindenki megnyugtatására, van ellenméreg a táborban, mamba, vipera és kobra ellen...
A tábor eléggé felbolydult ettől a kis incidenstől, Efri azonnal megcsináltatta a kinti lámpát.
Azt nem mondhatom, hogy énrám nem volt hatással, de semmi lábrázás, csak mostmár látom az értelmét annak, hogy használjam a fejlámpámat este, amikor megyek aludni:)
Ami érdekesebb volt még a mai napon, hogy 5000 leone egy fej ananász. Azaz máris szóltam, hogy kérek egyet, hétfőn kapom is:) Inkább erre költök, mint kólára:)
Amúgy a mai nap folyamán főleg informatikai munkákat csináltam, egy kevés GIS adatfeldolgozást.
Találtam egy nagyon jó óceanográfiai tankönyvet, ami ingyenes, ez már a második ilyen. 373 oldal, lesz mit olvasni:)
Szóval így lassan eltelt a nap, estére Beának a szakdolgozatát olvasgattam, ügyes ez a csajszi:)
És végre leadja...
No, szóval ennyi, megyek nézek egy kis ismeretterjesztést, hátha sikerül...
Persze most kezdett el zuhogni az eső...Legalább nem lesznek kobrák:P
Valamennyi fény azért odaesett valahonnan; nem mintha elég lett volna ahhoz, hogy tisztán lássak, de mégsem volt vaksötét. Ahogy lenéztem, rögtön meg is merevedtem, és egy óvatos mozdulattal kinyitottam az ajtót. Az lassan kinyílott, a lábam előtt meg egy elég rémült arcot vágó, másfél méter körüli, acélszürke testű, a hasán narancssárga foltokat viselő kígyó nézett rám, és szélsebesen elmenekült a teraszon lévő kanapé mögé. A kantinban csak Hector volt éppen, mondtam neki, hogy kígyó, elég nagy! Erre előkapott egy golfütőt, és odasietett. A kígyó épp akkor sikott ki a kanapé mögül, a kijárat irányába.
Hector, ahogy meglátta, azonnal eltakarta a szemét, és csak ennyit mondott:
Köpködő kobra...
Én eddig lelkesen bámultam, ezután már én is a szemem elé kaptam a kezemben lévő papírokat.
Szerencsére a kobra nem volt köpködős kedvében, el is menekült...Utána még kerestük, de nem találtuk.
Hogy miért is kerestük?
Nagyon nem lenne jó, ha itt valakit merő félreértésből megköpködne...Mindenesetre eltűnt.
Én utána még megnéztem a Planet Earth-öt, meg olvasgattam egy kicsit, és aludtam,mint a tej.
Ma reggel persze beszámoltam a családnak, hát Bea nem volt elragadtatva, mit mondjak. Mondjuk én se lettem volna az ő helyében.
Ja, ha valaki esetleg azt találná mondani, hogy errefelé nem is élnek köpködő kobrák, azt ezennel ki kell ábrándítsam, mert sajna a kobrák nem olvassák a róluk írott könyveket, így nem tudhatják, hogy merre is lehet csak élniük.:)
Hector kérdezte reggel,, hogy nem voltak rémálmaim? Én csak néztem,mint Bálám szamara: mi a bánattól lett volna? Én akartam látni egy kobrát, na, megkaptam. És rögtön egy köpködőt, és megúsztam:) Csak azt bántam, hogy a fényképezőm nem volt nálam...
Mindenki megnyugtatására, van ellenméreg a táborban, mamba, vipera és kobra ellen...
A tábor eléggé felbolydult ettől a kis incidenstől, Efri azonnal megcsináltatta a kinti lámpát.
Azt nem mondhatom, hogy énrám nem volt hatással, de semmi lábrázás, csak mostmár látom az értelmét annak, hogy használjam a fejlámpámat este, amikor megyek aludni:)
Ami érdekesebb volt még a mai napon, hogy 5000 leone egy fej ananász. Azaz máris szóltam, hogy kérek egyet, hétfőn kapom is:) Inkább erre költök, mint kólára:)
Amúgy a mai nap folyamán főleg informatikai munkákat csináltam, egy kevés GIS adatfeldolgozást.
Találtam egy nagyon jó óceanográfiai tankönyvet, ami ingyenes, ez már a második ilyen. 373 oldal, lesz mit olvasni:)
Szóval így lassan eltelt a nap, estére Beának a szakdolgozatát olvasgattam, ügyes ez a csajszi:)
És végre leadja...
No, szóval ennyi, megyek nézek egy kis ismeretterjesztést, hátha sikerül...
Persze most kezdett el zuhogni az eső...Legalább nem lesznek kobrák:P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése